Kishantos ügye nem kerül az Országgyűlés elé. A parlament mezőgazdasági bizottsága mai ülésén Ángyán József nem kapott szót. Az eddigi bérlő ma nem adta át az állami földeket az NFA-nak. A földekért zajló háború csak most kezdődik.
A kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg ma, miután az eddigi bérlők, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek. Az NFA ennek ellenére átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek – közölte a kft. ügyvezetője kishantosi sajtótájékoztatóján. Ács Sándorné elmondta: nyomós okuk volt arra, hogy a területeket ne adják át a földalapkezelőnek. A kft. által készített és az NFA képviselőinek átadott feljegyzés szerint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. jogegyenlőséget követel és elvárja, hogy ugyanabban az eljárásban részesítsék őket, mint a Fejér megyei, Enying és Lepsény környéki állami földek bérlőit, akik a 2011-ben lejárt szerződés ellenére tovább művelhették a földeket, és nem hirdettek ezekre földbérleti pályázatot.
Panasszal fordultak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, az NFA törvénysértő pályázatai alapján megkötött haszonbérleti szerződéseket pedig semmisség okán bíróság előtt támadják meg. Ács Sándorné elmondta, hogy 1998-ban azzal a feltétellel vették át a 452 hektár állami földet az addigi bérlőtől, hogy a mezei leltár alapján elszámoltak velük, és kifizettek mintegy 15 millió forintot. Ragaszkodnak ugyanilyen eljáráshoz az átadáskor is, ezért sem adhatták birtokba a földeket. A területeket átállították bioművelésűre, amely „hektáronként egymillió forinttal növelte meg a földek értékét”. Kérdésre elmondta: hivatalos átadás-átvétel híján nem adhatták volna birtokba a nyertes pályázóknak az érintett földterületeket.
Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse a sajtótájékoztatón kiemelte: a kishantosi vidékfejlesztési központ megvédését fontosnak tartó civil szervezetek riadóláncot építettek ki, így 2-3 óra alatt a helyszínen tudnak lenni, amennyiben az új bérlők megjelennek a földeken. Meg fogják akadályozni, hogy a nyertes pályázók birtokba vegyék a területet, mert „Kishantos birtokban maradt, hiszen hivatalos átadás-átvétel nem történt”.
A Szövetség Kishantosért és a Fenntarthatóságért mozgalomhoz eddig mintegy 150 szervezet és 5600 magánszemély csatlakozott. Közös gondolkodás kezdődött az értékek megmentéséért, mert ebben együtt sokkal hatékonyabbak tudnak lenni. Rodics Katalin tájékoztatása szerint az NFA-hoz fordultak azért, hogy hozzák nyilvánosságra a győztes pályázatokat, de az a törvényben előírt 15 napig nem történt meg. Ezért a Greenpeace bírósághoz fordult. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója a sajtótájékoztatót megelőzően mintegy száz embert látott a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ előtt téren. Az egybegyűltek között civil szervezetek és a Greenpeace képviselői mellett magánszemélyek is voltak. A transzparenseken „Ne vegyék el a kenyerünket!”, „El a kezekkel Kishantostól” feliratok voltak olvashatók. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.
Október 17-én a Greenpeace Magyarország sajtótájékoztatót tartott Kishantoson, ahol jelezték: meg kell védeni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ökológiai mintagazdaságát, amely két évtizede példája a fenntartható, vegyszermentes földművelésnek, és amelynek 452 hektáros, állami tulajdonú földjét a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) pályázatán tíz részre osztva mások nyerték el. Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója akkor hangsúlyozta: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. Európában is egyedülálló és egységes modellt hozott létre, amely jól bizonyítja, hogy „a fenntarthatóság működik”. Az igazgató szerint Kishantos nemzeti kincs és hungarikum, ezért eltökéltek a gazdaság megmentésében.
Bevetés Kishantoson
A képre kattintva galéria nyílik.
Tiltakozásuk jeléül egy 500 méter hosszú, 150 méter széles Save Kishantos feliratot helyeztek el a központ földjén. Akciójuk másik részében a jelenlévők búzát vetettek el, hogy ezzel is mutassák: a központ még jelentős anyagi kockázatot vállalva is mindent megtesz azért, hogy a területen a legmagasabb szintű ökológiai gazdálkodás fennmaradjon. Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse akkor hangsúlyozta, hogy az NFA döntésével 18 ember állandó és további 50-100 ember alkalmi munkáját veszik el. Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője a korábbi sajtótájékoztatón ismertette, hogy hiába pályáztak az általuk 1998 óta használt állami földekre, a tízből egyetlen földterületre sem nyertek bérleti jogosultságot. Az akkor kiadott sajtóanyag és nyílt levél szerint a kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét – egy korábbi kormányközi megállapodás alapján – amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében az NFA már tavaly meghirdette a területeket. Az NFA úgy döntött, hogy új, zömében nem helyben lakó „gazdálkodók” és egy gazdasági társaság kapják a területeket – ismertették.
Elutasította a kishantosi biogazdálkodási és népfőiskolai program folytatásának lehetővé tételéről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételét a parlament mezőgazdasági bizottsága mai budapesti ülésén.
A határozati javaslatot – amelyet Szabó Rebeka (független) terjesztett be – a testület 6 igen és 14 tartózkodás mellett utasította el. Szabó Rebeka egyebek között azzal érvelt indítványa mellett, hogy a kishantosi vidékfejlesztési központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre, és 15 éve vegyszermentes ökológiai gazdálkodást folytat az államtól bérelt területeken. A központ nonprofit módon működik, és nemcsak ökológiai gazdálkodást folytat, hanem népfőiskola tevékenységet is végez, oktatja is a biogazdálkodást – tette hozzá. Kishantoson sokféle ökoterméket állítanak elő, egyebek mellett vetőmagokat, kenyérgabonát, napraforgót és már takarmánynövényeket is, ezeket bel- és külföldi piacon is értékesítik. A kishantosi gazdaság 18 embernek ad állandóan munkát, számos idénymunkás is dolgozik itt esetenként, továbbá 200 fiatal továbbképzésében vállaltak szerepet.
A képviselő kifogásolta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nem hosszabbította meg a kishantosi vidékfejlesztési központ haszonbérleti szerződéseit, amelyek október 31-én jártak le, ehelyett "szétszedte" a központ 452 hektáros földterületét, és 10 részletben megpályáztatta. A feltételek között az ökogazdálkodás folytatása nem szerepelt, és a központ egyetlen pályázata sem nyert. Olyan cég is a mostani nyertesek között van, amelynek a tevékenységi körében nem szerepel a mezőgazdaság. A testület 7 igen és 9 tartózkodás mellett nem adott szót a nem bizottsági tag Ángyán József (független) országgyűlési képviselőnek a téma tárgyalásakor.
Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke kifejtette: nem jellemző, hogy az Országgyűlés olyan határozati javaslatot fogadna be, amelyet egy cég érdekében nyújtottak be. Ezzel a javaslatot nem szokásos parlamenti indítványnak minősítette. A bizottságot nem tartotta illetékesnek az ügyben a "döntnöki" szerepre, mivel – mint mondta – a testületnek ebben a kérdésben nem volt, és nem is lesz semmilyen jogköre. Megjegyezte: a földügyek körül a választások közeledtével érzékelhetően megnövekedett az ellenzéki aktivitás. A bizottsági ülést követően Szabó Rebeka sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, hogy a kishantosi központ megmentése érdekében számos civil szervezet és biogazdálkodással, illetve biotermék-kereskedelemmel foglalkozó cég és magánszemély fogott össze. Ez azt mutatja – hangsúlyozta -, hogy ez nem politikai, hanem társadalmi ügy– írta az MTI.
Ahogy mások látták a mai történetet:
"Győztünk!" – jelentette be délben Kishantoson Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, majd a jelen lévő mintegy 150, transzparensekkel felszerelkezett demonstráló üdvrivalgását követően kissé meglepő módon hozzátette: "A győzelem azt jelenti, hogy megindult egy hosszú és nehéz háború." Háború indult a kishantosi földekért
A kishantosi ökogazdaság vezetése megtagadta, hogy átadja a földeket a Nemzeti Földalapkezelőnek. A gazdaság ügyvezetője azt mondta, hogy "a földekért zajló háború csak most kezdődik". A gazdaság előzőleg hiába pályázott az általa 15 éve használt állami földekre, azokat mások nyerték, és ma kellett volna átadniuk a területet. Az átadáson közel 150-200 aktivista jelent meg, hogy tiltakozzon a földek elvétele ellen. Az NFA szerint kizárólag szakmai szempontok alapján hoztak döntést. Farkashordát várnak az állammal packázó ökoforradalmárok
Elkezdődött Kishantoson a helyi mintagazdaság megfojtása elleni tiltakozás. A hétfő délelőtti sajtótájékoztatón a gazdaság vezetője közölte, hogy nem adják át a földeket a nemzeti földalapkezelőnek, amely másnak adná azokat. A kishantosiak nem adják a földjüket.
A helyi gazdálkodók és számos civil szervezet szerint átláthatatlan és politikailag motivált döntés született. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint viszont épp a Nemzeti Vidékstratégiát szolgálja, hogy az eddigi egy biogazdaság helyett a jövőben tíz gazdálkodó fogja művelni a földeket. Még akkor is, ha többeknek gyanús kapcsolataik vannak. Ha nincs föld, a fiatalok elmennek innen
Politikai támadásnak tartja a Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy a kishantosi állami tulajdonú földek korábbi bérlői megakadályozták a művelési jog átadását az új haszonbérlőknek. A kiírt pályázaton vesztes, biogazdaságot működtető társaság civilekkel együtt demonstrált a területen, és a vidékfejlesztési tárcához, valamint a bírósághoz fordul jogorvoslatért. Politikai támadásnak tartják
„Erőt kell mutatnunk!" – fogalmazott Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelőse, miután bejelentette: „értékmentő mozgalmat” indítanak Kishantos mellett. A zöld szervezet szerint a kishantosi ökogazdaság a demokráciát, a fenntarthatóságot és a termőföld jelentőségét szimbolizálja, emellett egy élő példa a helyi közösségek újjászervezésére. Kishantosiak: Háború indul a földekért
Kapcsolódó anyagok:
Kishantos ügye fordulópont Magyarország életében
Miniszteri csúsztatás a kishantosi földmutyiban
A maffia nem veszíthet – mondja Ángyán József
Újrapályáztatná a kishantosi földeket az Együtt-PM szövetség
El a kezekkel a kishantosi biogazdaságtól! – nyílt levél
A földmutyi likvidálja a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot
