Megint barbár pusztítás zajlik Kishantoson: az egyik „új nyertesnek” ítélt földterületen ismét elindult a traktor. Illegális kitárcsázás, és jogtalan vetés. Gyomrost kapott az aktivista. A Greenpeace újabb nyílt levele Orbán Viktornak.
Kishantosi történések friss epizódja: Ma újabb kishantosi területre álltak be a traktorok… Simon-Hornok Réka is úgy döntött, hogy nem vacakol a törvényesség kérdésével – bizonyítva, hogy aki közel áll a hatalomhoz, az viccre veheti a bíróságot, a törvényeket. Semmi nem számít… Szétrugdoshatják, félrehajíthatják a törvényeket, ahogy tegnap Szabó Zsolt tette a törvényt jelképező transzparensekkel… Pontosan ez történik! Birtokháborítást, és önbíráskodást követnek el – de ez nem számít. Semmi sem számít, ha a hatalom mögöttük áll. Ezt szokták meg az előző rendszerben is… ahova lassan visszatérünk a diktatúra új, modern formáinak alkalmazásával.
A tegnap Szabó Zsolt földjein dolgozó gépet követve megbizonyosodtunk arról, hogy a telephely, ahova visszatért, a Simon Kft. telephelye volt, A Simon Kft, nem nyertes, mert nem is pályázhatott volna az 1200 hektáros korlát miatt a 2900 hektárjával. Ezért az egyik tulajdonos – Simon Károly felesége pályázott – és nyerte el a legnagyobb kishantosi területet – 87 hektárt, mert ugye neki semmi köze a 2900 hektárhoz… bár Márok Csaba bírósági tárgyalásán tanuként nem is titkolta, hogy a nyertesek között volt jelen november 4-én. Márok Csaba is elismerte a bíróságon, hogy feleségével együtt felügyelő bizottsági tag a Simon Kft-ben…
Kishantoson elszállt a jog
Tegnap a Simon Kft 3 gépe dolgozott Szabó Zsolt földjén is – aki önálló családi gazdaként pályázott… de földet művelni nem tud a Simon Kft. nélkül. Az április 12-i brutális, több, mint 100 millió forint kárt okozó pusztításban is vezér szerepet játszottak a Simon Kft. gépei… pedig a Simon Kft. nem nyertes. Vagy mégis? Éppen ez az egyik ok, amiért a miniszterhez írt panaszban megtámadtuk a pályázatok eredményét. A pályázati kiírás követelményeinek megkerülésével lett mégiscsak nyertes Simon László, a valamikori állami gazdaság, a Mezőfalvi Kombinát Ménesmajori kerületének egykori vezetője, aki 90-es évek elején úgy hagyta ott a céget, hogy az általa vezetett kerület eredménye az elvárhatónál 35 millió forinttal volt kevesebb.
Most láthatóan, már a látszatot sem kell fenntartania, hogy nem az ő és Oláh László, volt Nagykarácsonyi TSZ elnök családjának tulajdonában álló Simon kft. a nyertes. A minisztérium által "kisebb helyi gazdaságok" által elnyert földeket központilag szervezett akcióval rohanták le. Az akció a Simon Kft telephelyéről indult. Magyarország már nem a mi országunk. Magyarországot éppúgy elrabolták az ilyen, és ehhez hasonló gazemberek, mint Kishantost. A mai arcátlan lépés az abszolút bizonyíték minderre.
Megint barbár pusztítás zajlott Kishantoson: az egyik „új nyertesnek” ítélt földterületen ismét elindult a traktor, hogy a húsvét előtt már tönkretett területen az azóta újra kikelt és életet igenlő búzát újra halálra ítélje, kitárcsázza. Tették ezt mindannak ellenére, hogy bírósági döntés is kimondta: amíg a Nemzeti Földalapkezelő a korábbi bérlővel, a Kishantosi Nonprofit Kft.-vel nem rendezi a jogviszonyát, addig az új nyerteseknek az adott földterülettel kapcsolatban semmilyen joguk nincs – írta Ács Sándorné, a Kishantosi Nonprofit Kft ügyvezetője.
Kishantosi történések tegnapi epizódja: Tegnap Szabó Zsolt, az egyik „új nyertes” kukoricát vetett a kishantosi területen.
Figyelmeztettük arra, hogy a bírósági ítéletek alapján ezekhez a területekhez az „új nyerteseknek” semmilyen közük nincs. Jogvita ugyanis jelenleg csak a Kishantosi Nonprofit Kft. és a Nemzeti Földalapkezelő között van. Ezt fogalmazta meg 2014. április 25-én a Székesfehérvári Járásbíróság két ítéletében is, ennek ellenére két további „új bérlő” is megkezdte a területek betárcsázását. A Greenpeace paragrafusjeles táblákkal hívta fel a figyelmet a törvénytelenségre, amelyeken Szabó Zsolt és az általa felbérelt traktorosok átgázoltak. Az „új nyertes” agresszív viselkedéséről készült képek önmagukért beszélnek. (Egészen konkrétan: Bolye Ferencre, a biogazdaság egyik vezetőjére rávágta a terepjáró ajtaját, egyik békés aktivistánkat pedig gyomron vágta.)
A törvényességet lábbal tiporják Kishantoson, az állami szervek háttértámogatásával. Ki fogja ezt barbárságot megállítani?
Egy montáázs Orbán Viktor újbóli miniszterelnökké kinevezése után:
A Greeenpeace Magyarország 2014. április 15-én fordult először kéréssel Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt földeken a húsvét előtti hétvégén történt pusztítás ügyében. Levelükre választ nem kaptak. Tegnap újabb megdöbbentő esemény történt Kishantoson, amely miatt ismételten meg kell hogy kérjék, lépjen fel jogállamiságunk védelmében. Ezért a új levelet írtak és adtak át a Miniszterelnöki Titkárságnak, ahol Lődör Zoltán és Pethő Bence vették át a levelet.
Mivel tavaly október óta a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) az érvényes jogszabályokat sorozatosan semmibe vette, ezzel káosz keletkezett az amúgy egyszerűen átlátható, és tisztességes jogállamban megfelelően kezelhető helyzetben. A jelenlegi jogi helyzet megértése érdekében alább közöljük dr. Nyírán Gergely, a Greenpeace ügyvédjének állásfoglalását a perekről és az eddigi bírósági döntésekről.
Lődör Zoltán Pethő Bence Szegfalvi Zsolt és Rodics Katalin
2014. április 25. volt az első tárgyalási nap abban a birtokvédelmi persorozatban, amelyet a Kishantosi földek „új haszonbérlői” indítottak a Kishantosi Közhasznú Kft. ellen. Három per közül kettőt elvesztettek első fokon az „új haszonbérlők”, egy pedig halasztásra került. Várhatóan a további perek ugyanilyen megítélés alá fognak esni. A Székesfehérvári Járásbíróság indoklásából egyértelműen kiderül, hogy az adott perekben nem is dönthetett másként: hiszen vannak jogszabályok, amelyeket nem lehet megkerülni akkor sem, ha a másik oldalon az állam igyekszik a jogtalanság irányába eltolni a kérdés rendezését.
Közismert, hogy az állami (azaz össztársadalmi) tulajdonú földek kezelőjeként az NFA 2013 nyarán jogvitába keveredett a Kishantosi Közhasznú Kft.-vel (a továbbiakban: Kishantos). Az NFA azonban a felmerült jogvitás helyzetben nem a jog rendes (alkotmányos) útját választotta, hanem fondorlatos módon igyekezett az „új haszonbérlők” segítéségre lenni, és a háttérből jogtalanságra buzdította őket. Ennek eredménye volt a területek tönkretétele, a tegnapi újabb betárcsázás és a két „új haszonbérlő” pervesztése, a székesfehérvári jegyzőnél történt korábbi közigazgatásiper-vesztésük után.
Mi is a jelenlegi joghelyzet?
Kishantos állami földek bérlőjeként folytat egyedülálló biogazdálkodást;
mikor lejár a szerződése, az NFA nem neki ítéli a földeket, hanem hagyományos gazdálkodást folytató „kisgazdáknak”;
Kishantos, jogtalanságot és törvénytelenséget észlelve, protestált a döntés ellen (időközben meg is indította az erre irányuló jogérvényesítési pert) és nem adta vissza az NFA-nak az általa birtokban tartott földeket;
a visszatartás jogát mint jogos önvédelmet gyakorolja Kishantos abban a reményben, hogy az NFA-val szembeni jogérvényesítési eljárása eredményre fog vezetni,
az NFA tehát a kérdéses állami földek birtokához nem jutott hozzá, mert Kishantos megakadályozta ebbéli törekvésében;
anélkül, hogy az NFA visszakapta volna az általa kezelt földek birtokát és azzal szabadon rendelkezhetett volna, azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy azokat ő – Kishantos megkerülésével – odaadta az „új haszonbérlőknek”;
az „új haszonbérlők” – az NFA biztatásával a hátuk mögött – kísérletet tettek a területek birtokba vételére, de ezt Kishantos a Greenpeace-szel együttműködve megakadályozta;
az NFA nem indított birtokpert Kishantossal szemben, viszont biztatta az „új haszonbérlőket”, hogy ők maguk pereljenek;
így indultak meg a birtokvédelmi eljárások az „új haszonbérlők” részéről Kishantossal szemben;
Kishantos ezekben a perekben védekezik, hiszen ő a birtokos, és ő senkinek nem sértette a birtokát.
A székesfehérvári jegyző határozatai – amelyekben elutasította az „új haszonbérlők” birtokvédelmi kérelmeit, ily módon érthetőek.
Az NFA továbbra sem változtatott magatartásán, és ragaszkodott az ideájához, hogy ő átadta a földeket az „új haszonbérlőknek”, ezért védjék meg a birtokukat. Ennek eredménye az a persorozat, amely az „új haszonbérlők” részéről indult Kishantos ellen, illetve a birtokvédelem iránt.
Kishantos pernyertességének világos és az általános bírói gyakorlathoz igazodó oka:
ha valaki birtokban tart egy ingatlant – mint pl. egy lakás korábbi bérlője – akkor azt az új bérlő – példánknál maradva: a lakás új bérlője – nem rakhatja ki;
az új bérlőnek semmilyen jogviszonya nincs a korábbi bérlővel;
amíg a korábbi bérlő az ingatlan tulajdonosával (jelen esetben az NFA) nem rendezi a jogviszonyát, addig az új bérlőnek nincs semmilyen joga.
Ezt mondta ki a Székesfehérvári Járásbíróság, helyrebillentve ezzel a jogállamba vetett hitét sok elfáradt és meggyötört embernek, akik az NFA mögött egy összállami összeesküvést véltek látni – reményeink szerint alaptalanul. Az új bérlő tehát nem jogosult birtokvédelemre a korábbi bérlővel szemben; és mindaddig, amíg a tulajdonos a korábbi bérlővel nem rendezi a jogviszonyát, addig neki semmilyen joga nincs.
Üröm az örömben, hogy közben az NFA biztatására sor kerülhetett arra az atrocitásra, amelynek során az „új haszonbérlők” kiszántották a Kishantosiak vetését. Mert ahogy az NFA jogásza (Gyöngyösi Zoltán) fogalmazott a székesfehérvári jegyző előtti birtokvitában: „Én nem pereskednék velük: fölrúgnám őket, mint a szemetet.”
Nem kaptak tehát birtokvédelmet az erőszakhoz folyamodók, helyette kaptak egy feddést, hogy birtokvitát nem lehet erőszakkal eldönteni, mert azzal sérül a társadalmi béke. Jogviták lehetnek – mindig is lesznek –, de az erőszak háborúhoz vezet. Erre pedig egy egyébként is zaklatott társadalomnak nincs szüksége, és ezt a megoldást kizárják az európai normák, márpedig a Kormány hitet tett Európa mellett, és a Krím elfoglalásának ügyében az Unió mellé állt.
Ugyanezt kértük volna és vártuk volna el az NFA-tól is. Azonban az NFA-nál nagyon nagy problémák lehetnek, ha ezt nem így látják, és gazdákat hajszolnak bele háborúba, gyűlölködésbe.
