Ide megy a paksi atomhulladék

megnemfoghato.blog.hu

2014. szeptember 7. 8:04

Ide megy a paksi atomhulladék

Az oroszországi Majak Vegyi Kombinát összterülete több mint 90 km². A létesítmények egy része a föld alatt található. 1945 után összesen 7 reaktort helyeztek üzembe, melyek hűtővizét sokáig a Tecsa folyó szolgáltatta. A 60-as években radioaktív hulladék feldolgozót és radioaktív izotópokat előállító üzemeket építettek. Ekkortól a sugárzó hulladék feldolgozása és az izotópok előállítása vált fő tevékenységgé. Később atomhulladék-lerakóval is bővült a Majak Vegyi Kombinát.

A Tecsa folyó akkoriban legalább 120 000 ember ivóvizét szolgáltatta. A Majak Kombinát reaktorainak hűtése után a felmelegedett, radioaktív vizet tisztítás nélkül engedték vissza a folyóba. A környékbeli emberek nem sejtették, hogy halálra ítélték őket. Itták a vizet, megették a kifogott halakat, fürödtek a folyóban. Hamarosan jelentkeztek a sugárzás első tünetei. A legszennyezettebb területekről kitelepítették ugyan az embereket, de már későn. Mivel a Tecsa az Ob folyóba ömlik, a szennyezés hatalmas területet érintett. A probléma megoldására a Karacsáj tavat szemelték ki, mely ma a világ legveszélyesebb tavának tekinthető. Néhány év elteltével a környék lakosainak 65 százalékánál jelentkeztek a sugárszennyezés tünetei.  Napjainkban is évi tízmillió köbméter atomhulladék kerül a Tyecsa folyóba.
1967-ben a nagy szárazság következtében elpárolgott a tó vize - a belevezetett hűtővíz is. A kiülepedett radioaktív port felkapta a szél és több tízezer km²-es területen terítette szét. A kárt enyhíti, hogy a térség jelentős része már úgyis szennyeződött az 1957-es robbanásnál, de mint tudjuk, a szél fúj, amerre akar, a por pedig repül vele - tovább, ki tudja merre.
 

Majak 1957 - Kéken ragyog az ég

Radioaktív hulladék1957. szeptember 29-én Majak környékén megváltozott az ég színe - ragyogó kék lett a sugárzás által ionizált légköri molekuláktól. Az emberek később "északi fényt" emlegettek. Továbbra sem ismerték az okokat. A földfelszín alatt 2 méterrel egy betonteknő hűtővizében acéltartály állt, benne 80 tonna radioaktív folyadék. A sugárzó, meleg oldatban kémiai reakciók zajlottak. Olyan acetát és nitrátsók képződtek, mint amelyeket a robbanóanyag gyártás során is használnak alapanyagként. A hűtés leállt, de nem vették észre, ezért a folyadék melegedni, párologni kezdett. Nem tudni mi volt a közvetlen ok - valószínűleg egy elektromos szikra -, de a kikristályosodott sók valamiért berobbantak. 80 tonnányi radioaktív hulladék került a magasba, többek között olyan izotópok is, melyek több száz év alatt bomlanak le.
 

A képződött radioaktív felhőből mintegy 20 ezer km²-es területen ülepedett ki a sugárzó por. A radioktív szennyezés nagyjából kétszerese a Csernobilban bekövetkezett katasztrófáénak. A titkosítás miatt az áldozatok számát nem tudhatjuk pontosan. Bár több mint tízezer embert kitelepítettek, a valódi okokat csak három évtized eltelte után ismerhették meg a még életben lévő érintettek.
 

Majak múltja vagy jelene?

Majak - Sugárveszélyes Nemzeti ParkA Majak Vegyi Kombinátban történt 1957-es robbanást "Kizitim-katasztrófa" néven emlegeti a nemzetközi sajtó.  A csernobili katasztrófánál kétszer súlyosabb radioaktív szennyezést okozó tragédiáról csak három évtizeddel később szivárogtak ki hírek. Mivel katonai objektumról volt szó, nagyon kevés korabeli fotó látott napvilágot.
A felvételek többsége a későbbi években készült.
A nukleáris hulladék tároló tartály felrobbanásakor pusztító erő megközelítőleg 10 tonna TNT erejének felelt meg. Megfelelő védőfelszerelés nélkül az ott dolgozók akár percek alatt is megkaphatták a halálos dózisú sugárzást.

 

Majakban nem állt meg az élet a robbanáskor. A Kizitim-katasztrófa után még évtizedekig folytatták a plutóniumtermelést. Bár az üzemek működését a lakosság felháborodása miatt 2003. január 1-jén leállították, a Majak Vegyi Kombinát területén jelenleg is tárolnak atomhulladékot. Tőlünk is szállítanak oda kiégett fűtőelemeket.

Irodaépület Majakban, a hasadóanyag tároló területén

Irodaépület Majakban, a hasadóanyag tároló területén

Az 1957-es robbanáskor bekövetkező sugárszennyezés miatt legalább 28 000 embert ért nagy dózisú sugárzás. A halottak száma megközelítőleg 8 000. A radioaktív felhők 23 000 km²-es területet borítottak be.

Kelet-Ural radioaktív szennyezettsége Kelet-Ural radioaktív szennyezettsége térképen

Ozjorszkban (valamikor Cseljabinszk-40), a titkos, zárt városban élt a Majakban dolgozó húszezer ember. A robbanás után nem költöztek el. Több hónap alatt megtisztították a várost, mely ma is lakott, s a külvilágtól még mindig kerítés védi.

Ozjorszk kerítése Ozjorszk (Cseljabinszk-40) zárt város. Kerítése mögött ma is folyik az élet.

A Kizitim-katasztrófa után tíz nappal Majak 25 kilométeres körzetében tízezer embernek kellett elhagynia lakhelyét. A következő években még további 10 700 főt telepítettek ki. Az elhagyott területek nagy részén lerombolták a házakat.

Veszélyzóna Muszljumovó közelében Veszélyzónára figyelmeztető tábla Muszljumovó település közelében

Muszljumovó település 741 családjának új helyre költöztetését 2006-ban jelentették be. "Apró szépséghiba", hogy az új település mindössze 2 km-re fekszik a régitől. Másik probléma, hogy a nagy szegénység miatt a költözők egy része a régi házak anyagát elviszi, beépíti az új helyen - jó esetben csak a melléképületekbe.
A lakók egy része maradt és a sugárszennyezett falak között éli az életét tovább. Vagy érzelmi okokból, vagy mert például nem tudja igazolni háza tulajdonjogát, nem kap kártérítést. Az infrastruktúra fejlesztése érthető módon elmaradt. Betegségeikért gyakran a sugárszennyezést okolják, s - bár az orvosi jelentésekből ez nem mindig derül ki - elég nagy a valószínűsége, hogy igazuk van.

Kút Muszljumovó határában Kút Muszljumovó határában

A Karacsáj-tó a világ legveszélyesebb tava a Majak Vegyi Kombinátból tisztítás nélkül beleengedett radioaktív hűtővíz miatt. Partján a sugárzás egy óra alatt meghaladja a halálos dózist.

A Karacsáj-tó látképe A Karacsáj-tó a világ legveszélyesebb tava

A Karacsáj-tavat megelőzően a tisztítatlan hűtővizet a Tecsa folyóba engedték. Az folyó partján élők gyanútlanul használták tovább a radioaktívvá vált vizet. Jelenleg a folyóban tilos úszni és horgászni.

A Tecsa folyó Muszljumovónál A Tecsa folyó Muszljumovónál

A Tecsa folyó mentén végzett mérések azt bizonyítják, hogy a katasztrófa utáni években is került radioaktív szennyezés a folyóba.

2010-es mérés a Tecsa folyónál 2010-es mérés a Tecsa folyónál

A Tecsa folyó mentén tábla figyelmeztet a sugárveszélyre. Kérdés, meddig ért el a szennyezés az Ob folyón keresztül, melybe a Tecsa ömlik. Egyes adatok szerint a cseljabinszki körzetben mintegy 1,6 millió embert ért folyamatos, fokozott sugárterhelés az elmúlt évtizedekben.

Radioaktív veszély a Tecsa folyó mentén Radioaktív veszélyre figyelmeztető jelzés a Tecsa folyónál.
A háttérben egy elhagyott bentlakásos iskola áll.




Kapcsolódó anyagok Majak az eltitkolt Csernobil
Az atom, mint biztonságos és tiszta energia? Felejtsük már el!
Évi tízmillió köbméter atomhulladék kerül a Tyecsa folyóba
Atomerő: rossz érvek, rossz irány
Orosz zöldek tiltakoznak a paksi atomhulladék ellen
Maghasadt paksi emlékezet

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés