Megint előkerült a Duna vízlépcsőzése

Hargitai Miklós - forrás: nol.hu

2015. szeptember 21. 10:06

Megint előkerült a Duna vízlépcsőzése

Az Új Széchenyi Terv után egy újabb kormányzati dokumentumban is felbukkant a dunai vízlépcsők építésének ötlete: az egyelőre tervezetként létező Kvassay Jenő Terv a vízgazdálkodásra, a vízenergia-hasznosításra és a hajózóutak biztosítására is ezek létesítését nevezi megfelelő megoldásnak. Az elképzelés több civil szervezetnél kiverte a biztosítékot.

A kormány 2013 végén rendelte el a Kvassay Jenő Terv (KJT) névre keresztelt nemzeti vízstratégia megalkotását. A dokumentum készítése az utolsó fázisánál, a társadalmi párbeszéd szakaszánál van, szeptember 15-ig várták hozzá az észrevételeket.
Maga a szöveg – az eddig beérkezett reakciók szerint – az uniós előírásokra és a környezeti követelményekre történő formális hivatkozás kipipálása után egy évtizedek óta túlhaladott vízügyi szemléletet próbál újraéleszteni,  amikor az összes vízgazdálkodási probléma megoldására a nagy műtárgyakat (az árvízvédelmi gátakat és a duzzasztókat) ajánlja.

„Világszerte fontos eszközei a folyógazdálkodásnak a nagy műtárgyak. Magyarországon, a létüket illetően kettősség érvényesül: a már meglevők beilleszkedtek a környezetükbe, társadalmilag elfogadottá váltak, az újak létesítésének már puszta szóba kerülése is zsigeri ellenállást vált ki. A társadalmi elutasítottság jórészt ismerethiányból fakad” – írja a stratégia a rendszerváltás idején megfeneklett dunai vízlépcsőtervekre utalva.

„A vízenergia hasznosítása, a folyógazdálkodás másik agyonhallgatott eszközrendszere Magyarországon a fenti okokra visszavezethetően is, nem szerepel a megújuló energiáról beszélők szótárában... Emiatt a már meglévő létesítmények energiatermelésre alkalmas eszközökkel történő kiegészítése is csak hihetetlen gáncsoskodás mellett, lényegében titokban történhet” – tartalmazza a szöveg, azt is megemlítve: komoly probléma az „emelt szintű, duzzasztott vízterek létrehozásának hiszterizált elutasítása”.

Hasonlóan vízlépcsőpárti érvelés bukkan fel a hajózásról szóló részben is: „erős érvek szólnak a mellett, hogy a műszakilag hosszú távon fenntartható megoldás a vízszintszabályozás lenne”. A tervezethez érkezett hozzászólások (a jóslatoknak megfelelően) erősen kifogásolják a vízlépcsőtervek felmelegítését.
„A vízgazdálkodási fejezetben több helyen is új nagy műtárgyak építését szorgalmazó szövegrészek jelennek meg. Nagy folyóink ma még szabadon folyó szakaszán új vízlépcsők építése olyan nagy léptékű átalakításokkal járó beavatkozási irány, amely nincs összhangban a XXI. századra teljesen megváltozott társadalmi és ökológiai környezettel, továbbá óriási ökológiai károkat okozna. Természeti értékeinknek közérdeket szolgáló védelmével, illetve a hazai és európai uniós természetvédelmi jogszabályokkal új, nagy vízlépcsők építése nem összeegyeztethető” – olvasható a WWF álláspontjában. 

„A tanulmány készítői láthatólag tanultak az Új Széchenyi Terv hibájából, ahol néven nevezték a Duna duzzasztását, nem kis felháborodást kiváltva ezzel. Ők ehelyett az emelt szintű vízterek és nagy műtárgyak elnevezést használják, egyértelműen a dunai duzzasztókra célozva (Szigetköz, Nagymaros, Adony, Fajsz)” – rögzíti a Duna Charta. A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a folyó-átépítési tervek érdekében meg akarják szüntetni a folyóvölgyek Natura 2000 besorolását.

„A józan mérték elvesztését jelzi, hogy a Natura 2000-es, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket ki akarják vonni a védelem alól. A Duna esetében csaknem az egész hazai Duna-szakasz Natura 2000-es terület, jelezve annak környezetvédelmi és természetvédelmi értékét. A KJT ugyanakkor azt írja: a Natura 2000 területek kijelölését felül kell vizsgálni (…) a vízgazdálkodás elsődlegességének biztosítása mellett.” Utóbbi azért lehet fontos – és amiatt aggasztja a zöldeket –, mert a jelenlegi természetvédelmi besorolás egyelőre mindenféle vízlépcsőépítés és más hasonló léptékű beavatkozás engedélyezését rendkívül nehézzé teszi.

Vízlépcsőhiszti

A „duzzasztott vízterek létrehozásának hiszterizált elutasítása” fölött kesereg, a tudományos alapú folyógazdálkodásért emel szót a kormány új, egyelőre tervezetszintű stratégiai dokumentuma, a Kvassay Jenő-terv. Már az anyag elnevezése is megkapó, hiszen a majd száz éve halott Kvassay több nyelven beszélt és publikált, kora legprogresszívebb vízügyi gondolkodásmódját képviselte, miközben a mai magyar vízügy a saját értékelése szerint is a katasztrófa szélére sodródott a képzés összeomlása és a szakember-elvándorlás miatt.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés