A Miniszterelnökség szerint az „Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását. Ezzel szemben Brüsszel ajánlásában arra biztatta Magyarországot, hogy tegyen intézkedéseket a lakóépületek energiahatékonyságának javítása érdekében.
Lehetséges és szükséges uniós forrásokból a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítása
A Magyar Energiahatékonysági Intézet megdöbbenéssel fogadta a Miniszterelnökség azon nyilatkozatát, mely szerint az „Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását.” A 2014-2020-as programozási időszakban nemcsak lehetővé vált lakossági energiahatékonysági beruházások uniós forrásokból való támogatása, hanem a 2014 évi országspecifikus ajánlásában a Bizottság kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar „háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség”. Ajánlásában pedig arra biztatta Magyarországot, hogy „tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében, különösen a lakóépületek tekintetében”.
A magyar Kormány által 2014 novemberében javasolt és Brüsszelnek elfogadásra átadott operatív programok (KEHOP és GINOP tartalmazzák és elhatárolják a lakossági vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokat, melyeket a Bizottság tudomásul vett és elfogadott. [ Brüsszel által elfogadott GINOP program / 2015. március, 24. oldal: …"Az alapanyag- és energiahatékonyság javítása és az alacsony károsanyag-kibocsátás biztosítása szintén kiemelt uniós cél a vonatkozó beruházási prioritás értelmében, ezért az örökölt, elavult és rendkívül alacsony energia hatásfokú hazai épületállomány felújítása is részben GINOP forrásokból történik. A lakosság a közösségi szabályok értelmében pénzügyi eszközökhöz csak támogatásközvetítőn keresztül juthat a lakóépületek energiahatékonyságának javítása érdekében a GINOP keretében. Mindezek hozzájárulnak Magyarország és az EU külső energiafüggésének csökkentéséhez is.]
Felmerül tehát a kérdés: hogyan tudta volna a Kormány elfogadásra benyújtani és Brüsszel elfogadni a lakossági energiahatékonysági beruházásokra fordítandó forrásokat, ha ez ellentétes az Unió irányelveivel?
Az eddig meghirdetett lakossági energiahatékonysági pályázatok valóban hazai forrásokból valósultak meg, mivel az uniós forrásokra alapuló lakossági energiahatékonysági beruházási program szabályozási és megvalósítási keretei még nem kerültek kialakításra. A kvótaértékesítésből származó hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb uniós forráskeretből „jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ilyen ház is megújulhat”. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakállamtitkára 2015 augusztusában számolt be arról, hogy egy kombinált vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokra alapuló lakossági program kidolgozása folyamatban van és egyeztetnek erről Brüsszellel.
Érthetetlen tehát, hogy a Miniszterelnökség miért akarja a – már kidolgozás alatt álló – uniós források bevonásával megvalósuló lakossági rezsicsökkentő felújítások lehetőségétől megfosztani a magyar otthonokat. Nemcsak azt kockáztatják ezzel, hogy egy elhúzódó, akár egy évig is tartó operatív program-módosítást kell elindítani, mely megakasztja minden érintett KEHOP és GINOP program végrehajtását (azaz pályázatok kiírását).
Az elmaradó beruházások miatt
• az épületenergetikai beruházással összefüggő áfa-befizetések, valamint a többletfoglalkoztatás nyomán létrejövő jelentős többlet közteherviselési bevételek kiesése hosszú távon százmilliárdos kiesést is eredményezhetnek a magyar költségvetésnek;
• nem indul el az a gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő-hatás, mely a beruházások következtében várható. Már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása több tízezer munkahelyet teremtene országos elosztásban, évi 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, 2020-ra már évente közel 100 milliárdnyi energiaköltséget takarítana meg az ország, és a földgázimport 4%-kal csökkenne;
• lehetetlen helyzetbe hozza a magyar családokat az uniós tagságunkból fakadó kötelezettségek teljesítése terén. A központi fűtőkészülékekre és vízmelegítőkre vonatkozó uniós rendeletek energiahatékonysági kötelezettségeinek való megfelelés miatt 2015. szeptember 26. után már csak zárt égésterű, a szénmonoxid mérgezés veszélyét kizáró kondenzációs kazánok kerülhetnek forgalomba, amelyek viszont költségesebbek a korábbiaknál. Ha ehhez nem párosul hathatós állami támogatási rendszer, akkor a magyar otthonokban az elavult fűtőkészülékek cseréje kritikus mértékben visszaesik.
Kapcsolódó anyagok:
Energiahatékonysági szervezetek nem értik Lázárt Jánost
Újabb kormányzati struccpolitika: nem lesznek lakossági rezsicsökkentő pályázatok?
