Tényleg elveszi a kormány a magyar otthonoktól a rezsicsökkentő felújítások forrásait. A magyar otthonok energiahatékonysági ösztönzésénél fontosabb lett a „vallási közösségek hosszú távú energetikai függetlenségének” megoldása uniós forrásokból. A Kormány friss határozatban rögzítette, hogy a lakosság számára csak visszatérítendő támogatások, azaz hitel formájában biztosít a jövőben forrásokat energiahatékonysági beruházásokra.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontja, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások vissza nem térítendő forrásokkal való támogatása közérdeket szolgál. A rezsicsökkentő felújtások révén a családok energiaszámlái fenntartható módon csökkenthetők tovább. Egy energiahatékonysági felújítási hullám továbbá hatásos élénkítő eszközt is jelent a magyar gazdaság számára, minden támogatásként nyújtott adóforint többszörösen megtérül a költségvetésnek.
További rezsicsökkentés csak energiahatékonysági beruházásokkal lehetséges
A rezsicsökkentés tartalékai kimerültek, a gázárak tovább nem csökkenthetők. A következő években csak az energiahatékonysági beruházások ösztönzése segíthet a magyar családok energiaszámláinak – akár évi százezres nagyságrendben történő – lefaragásában. 2014-2020 között van is lehetőség arra, hogy uniós, vissza nem térítendő forrásokból a magyar otthonok energiahatékonnyá váljanak.
Az energiahatékonyság közérdek
A lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatása közérdek: olyan sokoldalú jótékony hatása van a magyar gazdaság helyzetére, mely új munkahelyek tízezreit, évi több tízmillárdos költségvetési bevételt és az ország földgázimportjának jelentős, akár 4%-kal való csökkentését is eredményezheti. Amíg a lakossági beruházások ösztönzésére, vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint legalább 300-400 milliárdnyi beruházást hoz létre, addig a középületeknél ez a multiplikátor-hatás – a száz százalékos támogatási részarány miatt – nem érvényesül.
A lakossági energiahatékonysági ösztönző programok hatása ráadásul nemcsak az ország egy adott pontján jelentkezik, hanem egyenletesen eloszlik. Azokat a kis-és középvállalkozásokat segíti, melyek gazdasági megerősítése a kormány szándékai szerint is kiemelten fontos.
Miért nem elegendő a lakosság visszatérítendő, hitel alapú támogatása?
Egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87%-ának azonban nincs megtakarítása. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti. Vissza nem térítendő támogatások nélkül tehát nem várható egy lakossági felújítási hullám. A csak hitelre épülő rendszer igazságtalan, kizárja azokat a családokat, akiknek nincs elég megtakarítása vagy alacsonyabb a jövedelme – és ők vannak jelentős többségben. Holott nagy szükség lenne a rezsiszámlák további csökkentésére: még mindig több tízmilliárdnyi a lakosság energiaszolgáltatói tartozása.
Az energiahatékonyság és szegénység összefügg.
Közel egymillió háztartás tekinthető ma Magyarországon kifejezetten energiaszegénynek, akiknek választaniuk kell majd e télen is, hogy fűtenek vagy megveszik a legszükségesebbet maguknak és hozzátartozóiknak. Mi változtatta meg a kormány szakmai álláspontját? A Kormány eddigi szakmai álláspontját tükröző, Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítendő támogatások formájában.
Ez minden jel szerint módosult, a magyar otthonok energiahatékonysági ösztönzésénél fontosabb lett a „vallási közösségek hosszú távú energetikai függetlenségének” megoldása uniós pályázati forrásokból.
Milyen kockázatokkal jár, ha elmarad a lakosság vissza nem térítendő energiahatékonysági támogatása?
Ha a kormány elveszi a lakosságtól a vissza nem térítendő uniós forrásokat, az komoly kockázatokkal jár. Ez az uniós ciklus az utolsó, mely ilyen bőkezű támogatásokat nyújt. 2020 után nem érkeznek Magyarországra hasonló célú fejlesztési pénzek a közös európai kasszából, azaz konzerválunk egy magas energiaintenzitású épületparkot, különös tekintettel a lakóépületekre. A kormány ezzel a lépéssel elenged olyan stratégiai célokat, mint az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival való harmonizációt – beleértve a szigorított épületenergetikai feltételeknek és épületgépészeti elvárásokat -, lakossági rezsiköltségek további csökkentését, az energiaszegénység mérséklését, üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést. Ráadásul az operatív programok – Brüsszel által is – elfogadott tevékenységek és kitűzött célok mentén való végrehajtása a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől, azaz a lakosság energiahatékonysági támogatásainak kombinált formában való – azaz vissza nem térítendő és visszatérítendő részt is tartalmazó – megvalósításától csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI).
