A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy február 17-én utazik Moszkvába a magyar miniszterelnök, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon a tervezett paksi bővítésről. A két politikus legutóbb tavaly februárban találkozott egymással.
A paksi építkezéshez szükséges hitel első részletét idén hívhatja le a kormány, attól a Vnyesekonombanktól, ami csúnyán megérezte az Oroszországot ért szankciókat és állami feltőkésítésre van szüksége.
Az orosz állami vagy félállami projekteket gyakran – mondjuk a magyarországi MFB-hez vagy az Eximbankhoz hasonlóan – finanszírozó Vnyesekonombank nagy bajban van, amióta beütöttek a nyugati szankciók és a dollár-rubel elszállása, valamint a kőolaj- és egyéb nyersanyagárak zuhanása miatt sok orosz vállalat nem tudja fizetni hiteleit. Az orosz gazdaság az olcsó olaj miatt komoly mélyrepülésben van. Az utóbbi hónapokban gyakorlatilag leállt az új hitelek folyósítása, nem férnek hozzá a nemzetközi tőkepiacokhoz, sőt, akkora tőkehiány van, hogy ki kell menteni a bankot állami pénzből. Ez a Bloomberg orosz forrásai szerint elérheti a 18 milliárd dollárt. Ez picivel kevesebb, mint a magyar GDP ötöde. Magyar szempontból ez azért érdekes, mert ennek a banknak kellene majd finanszíroznia a paksi bővítést is.
A magyar kormányfő látogatására egy évvel az orosz elnök budapesti látogatását követően kerül sor. A tárgyalások középpontjában forrásaink szerint a paksi bővítés áll, amely mintha egyre inkább teher lenne a magyar kormány vállán. A beruházás mellett elkötelezett budapesti nyilatkozatok ellenére – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV Szabad szemmel című műsorában péntek este arról beszélt, hogy fél éven belül Magyarország lehívhatja és le is fogja hívni az erőmű építésére folyósítandó 10 milliárd eurós orosz hitel első részletét – Moszkvában azt érzékelhetik, hogy Budapest húzza az időt a beruházás elkezdésével. A bővítés kapcsán a közbeszerzési szabályok betartásának ellenőrzése, illetve az esetleges tiltott állami támogatások miatt Brüsszel is vizsgálódik.
Oroszország aggodalmát jelzi az is, hogy sűrűn megfordulnak Magyarországon a Roszatom különböző szintű vezetői is. Információink szerint tavaly legutóbb a cég elnöke, Szergej Kirijenko járt Budapesten, s tárgyalt Orbán Viktorral. Valószínűsíthető, hogy a mostani moszkvai látogatást sem a magyar kormányfő kezdeményezte, bár a becslések szerint 12,5 milliárd eurós beruházás felett gyülekező viharfelhőket nézve még mindig jobbnak tűnik most letudni a moszkvai látogatást, mint mondjuk egy év múlva.
Tény, hogy a magyar áramellátás jövőjét Paks bővítésével vagy anélkül, de mindenképp meg kell oldani. Szakértők ugyanakkor egyértelműsítik, hogy a Moszkvával szemben mindig óvatos Orbán messze nem csupán emiatt vágott bele a paksi bővítésbe. A 10 milliárd eurós orosz hitel vonzó ajánlat, s a kormány bizonyára számolt azzal is, hogy Moszkva cserébe engedményeket tesz a gázár kérdésében is. E szempontokat figyelembe véve érthetőbbé válik, hogy miért érte meg a nyugati fenntartások ellenére is vállalni az orosz függőséget erősítő megaberuházást.
Csakhogy a hitelt információink szerint Moszkva csak az elvégzett munka arányában csepegteti, ami behatárolja a magyar kormány mozgásterét, a gáz ára pedig az olaj árának zuhanásával párhuzamosan amúgy is csökken. Így aztán már messze nem olyan vonzó az a 10 milliárd euró sem, s egyáltalán nem lenne meglepő és logikátlan, ha a kormány éppen az uniós nyomás növekedésére hivatkozva hátrálna ki a projektből. Putyinnak tehát bőven lehet kérdése Orbán Viktorhoz, akire minden bizonnyal izzasztó tárgyalások várnak egy hónap múlva Moszkvában.
Feltűnhetett a Kremlnek az is, hogy Vlagyimir Putyin tavaly februári budapesti vizitje után Budapest milyen tudatosan rejtette el az euroatlanti világban sokak szemét szúró magyar–orosz viszonyt, s nyitott Washington felé, 150 katonát felajánlva az Iszlám Állam elleni, Egyesült Államok vezette szövetségbe. Közben azonban lehűltek a magyar–német kapcsolatok is, amelynek fényében nem lenne logikus, ha most Moszkvával is megromlana a viszony. Nyitott kérdés tehát van bőven, amelyek mindegyikére a moszkvai vizit után sem kap választ a közvélemény.
Kapcsolódó anyagok:
Pontról pontra megcáfolták a kormányt, Lázár semmit nem akart mondani
