Jill Steint választották az amerikai Zöld Párt elnökjelöltjévé a párt houstoni konvencióján. Utoljára 16 éve figyeltek az amerikaiak a Zöld Pártra, akkori jelöltjüknek az Al Gore-tól elvett szavazatai tették lehetővé George W. Bush győzelmét.
A 66 éves orvosnő, megköszönve a jelöltséget, leszögezte: a Zöld Párt az egyetlen párt az Egyesült Államokban, amely "a népből, a nép által és a népért" van. Ezzel a megfogalmazással Stein Abraham Lincoln híres gettysburgi beszédére célzott, amelyben Lincoln olyan kormányról beszélt, amely "a népből van, a nép választja és a népért dolgozik.
A Zöld Párt progresszív pártként határozza meg magát, amely a környezet hatékony védelméért és a társadalmi igazságosságért harcol. A jelöltséget elfogadó beszédében Jill Stein hosszan méltatta Bernie Sanders szenátort, Hillary Clinton demokrata elnökjelölt pártbeli vetélytársát és háláját fejezte ki azért a "politikai forradalomért", amelyet szerinte Sanders szenátor a pártelit politikai intézményrendszere, különösen a Demokrata Országos Bizottság (pártjának vezető szerve) ellen vívott. Stein a Zöld Párt szövetségesének mondta Bernie Sanders mozgalmát.
Amerikai sajtójelentések szerint Sanders sok híve nem hajlandó Hillary Clintont támogatni, ők a Zöld Párthoz pártoltak, és nagy lélekszámban voltak jelen a texasi Houstonban tartott és vasárnap záruló pártkonvención. A pártgyűlésen a hívek jelszava az, hogy "Jillt és nem Hillt!", vagyis Jill Steint és nem Hillary Clintont ajánlják az amerikai választók figyelmébe.
A párt támogatottsága azonban nem túl magas.
Az NBC televízió és a The Wall Street Journal című lap közös közvélemény-kutatása szerint a választók öt százaléka voksol rá. A The Washington Post politikai elemzője pedig megjegyzi: a párt küszködik, hogy az úgynevezett progresszív szavazótábort magához vonzza. A tervek szerint a CNN hírtelevízió augusztus 17-én esti politikai vitaműsort szentel a Zöld Pártnak és vezetőjének.
Utoljára tizenhat évvel ezelőtt figyeltek az amerikaiak a Zöld Pártra: 2000-ben ugyanis Ralph Nader, a párt akkori elnökjelöltje feltűnően sikeres kampányt folytatott, sok híresség támogatta őt, ám az őszi elnökválasztáson a három százalékot sem érte el. Szereplése azonban arra elegendő volt, hogy "elvegye" a szavazatokat a demokrata elnökjelölttől, Al Gore-tól, és lehetővé tegye a republikánus George W. Bush győzelmét.