„Mi, magyarok mindig népszavazáson döntöttünk a jövőnket érintő legfontosabb ügyekben” – írta és mondta mostanában Orbán Viktor, de annyiszor, mintha igaz lenne. Azok valószínűleg érvényesek lennének, és annak se örülne Orbán Viktor.
Bőven lett volna olyan alkalom, amikor a mostani népszavazásnál indokoltabb lett volna megkérdezni a népet. Ha azt vesszük alapul, hogy a kormányzati szórólap szerint Brüsszel a bevándorlók elutasítása miatt akkora büntetést helyezett kilátásba, amennyiért egy magyar ember átlagosan 39 évet dolgozik, akkor a következő témákban kellett volna népszavazást tartani:
Csak két olyan ügy amely irgalmatlan pénzt emészt fel, és gigantikus környezeti hatásokkal jár, unokáink sorsát is gyökeresen befolyásolja.
a paksi atomerőmű bővítése, amit teljesen váratlanul jelentette be egy moszkvai útján Orbán Viktor. Becsült költsége 12 milliárd euró, vagyis 3700-3800 milliárd forint. Ellenzéki oldalról volt népszavazási kezdeményezés, de a Nemzeti Választási Bizottság lesöpörte azzal, hogy nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani, hiszen a kormány gyorsan keresztülvert a parlamenten egy, az oroszokkal kötött nemzetközi szerződést. Sakk-matt.
budapesti olimpia. Ennek költsége alsó hangon 2700 milliárd forint. Úgy pályáztunk, hogy a fővárosi képviselőknek kiosztottak egy nagyon optimista vezetői összefoglalót az 1300 oldalas, a nyilvánosság elől sokáig dugdosott tanulmányból. Tarlós István szerint az embereknek nem lett volna elég információja a döntéshez, a főpolgármester és Lázár János is arról beszélt, hogy az ilyen döntések meghozatalára ott vannak a megválasztott népképviseleti szervek. Hogy mennyire átláthatatlanul szórják már rá most is a pénzt, arról itt írtunk.
A többi, pl. 
vasárnapi zárva tartás, és 
magánnyugdíjpénztárak államosítása. A kormány az emberek 3000 milliárdos megtakarítására tette rá a kezét, az emberek megkérdezése nélkül. Az így megszerzett vagyont felélte. Lásd még >>>
