Bár fokozatosan egyre nagyobb a hideg a Spitzbergákon, az arktiszi hőmérsékleti rekordokról szóló híreknek még nincs vége. Svalbardon 6 éven át szignifikánsan melegebb volt a szokásosnál, a novemberi átlaghőmérséklet pedig 10 fokkal magasabb volt.
A klímaváltozás egyaránt fenyegeti a tengerpartokat, a házakat és a kunyhókat is. A tenger szétmállasztja a kiolvadt laza talajt, ami novemberben rendszerint keményre van fagyva. A Rolf Stange képén lévő kunyhót biztonsági okokból ki kellett üríteni.
A novemberi néhány napnyi extrém időjárás és sok csapadék következménye: legalább 50 földcsuszamlást és lavinát figyeltek meg, valamint Longyearbyen egy részét evakuálni kellett. Ez a sarkkör más részein is kézenfekvő: sokkal gyorsabb a melegedés, mint eddig valaha. Ez egyaránt igaz a levegő és a víz hőmérsékletére is, amit 4-5 fokkal melegebbnek mértek (Isfjordnál, Logyearbyen közelében).
Az Északi-sarknál pedig a levegő hőmérséklete 20 fokkal az átlagos felett volt. Ráadásul még soha nem volt ennyire kevés jég a tengeren.
Mivel a jég visszaveri a napsugárzást, ezért minél kevesebb jég úszik a tengeren, annál sötétebb lesz a tenger felszíne, így annál több napsugárzás nyelődik el. A kutatók attól tartanak, hogy a nyári jég akár teljesen eltűnhet az Északi-sarkról. Longyearbyenben most senki nem gondolja, hogy a 2017-es szezonban jó jégre, vagy befagyott fjordokra kellene számítani.
A Sptizbergákon egy ideje már észlelték, hogy a permafroszt talaj egyre melegszik és kezd olvadni. Ez pedig az épületek süllyedését okozza, ahogy ezt már számos longyearbyeni esetben is megfigyelték. Más északi-sarkköri területeken, például Szibériában a hideg talaj rengeteg szerves anyagot tartalmaz. Az itteni mocsaras területek olvadó permafrosztja nagy mennyiségben bocsájt ki erős üvegházhatású metánt, ezzel tovább serkentve a klímaváltozást.
A Spitzbergákon a klímaváltozás többé már nem csak egy ijesztő szalagcím, hanem az emberek mindennapi életére ható tényező. Ha maradnak a melegedő telek, akkor a Spitzbergák a következő években is számíthat lavinákra, földcsuszamlásokra és kitelepítésekre.
A boreális erdőkben robban a klímaváltozás bombája?
A boreális erdő, avagy a tajga körbe öleli bolygónkat – az Északi sarkkörtől délre a legnagyobb széntározót képezve. Nagyrészt Oroszország, Kanada és Alaszka területeit fedi le, valamint a Skandináv országok térségeit. A klímában bekövetkező változások hatására a Földön tárolt szén legnagyobb szárazföldi forrásai elérik fordulópontjukat és szén-dioxid elnyelőkből, kibocsátókká válnak. Sajnos a veszélyes változásokat már beindítottuk.
A tajga, avagy a „Nagy Északi Erdő” a világ legnagyobb földi széntárolója. Pontosan ezért fontos, hogy megvédjük, egy olyan világban, ahol az 1,5 C fokos vagy – rosszabb esetben – 2 C fok alatti globális felmelegedést céloztuk meg.
Kapcsolódó anyagok:
