Íme a “nemzeti félremagyarázat rendszere” legújabb parasztvakítása. A szomszéd gumimacija mindig zöldebb. Semmilyen élelmiszerbiztonsági kockázatot nem tárt fel az az összehasonlító vizsgálat, amelyben 96 Magyarországon, illetve Ausztriában és Olaszországban forgalmazott, azonos vagy hasonló márkanevű multinacionális élelmiszerterméket ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Több lap is lehúzta a vizes lepedőt a tényeket tudatosan félremagyarázó minisztériumi illetékesekről.
Az Agrárszektor szerint: nem veszélyeztetik a multinacionális gyártók élelmiszertermékei a magyar fogyasztók egészségét – elsősorban e megállapítás szűrhető le abból a vizsgálatból, amelyet nemrég zárt le a Nébih. A hivatal Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter utasítására összesen 96 Magyarországon, illetve Ausztriában és Olaszországban forgalmazott azonos márkanevű, vagy hasonló élelmiszert ellenőrzött abból a szempontból, hogy a vállalatok a magyar, illetve a nyugat-európai piacon azonos márkanév alatt eltérő minőségű termékeket forgalmaznak-e.
A 96 termékpárból 84 különböző élelmiszer, 7 pedig sör volt, de ellenőriztek 5 kutya- és macskaeledelt is. A vizsgálat az érzékszervi és a beltartalmi jellemzőkre terjedt ki. Az összehasonlító ellenőrzésen élelmiszerbiztonsági kockázat nem merült fel – erősítette meg a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatóján Zsigó Róbert, a tárca államtitkára. Tájékoztatása szerint a termékek jelölése eleget tett az uniós jogi előírásoknak is, a csomagolásokon feltüntetett paraméterek pedig minden esetben megfeleltek a beltartalmi összetevőknek. Ezért a Nébih az ellenőrzések eredményeként – csakúgy, mint a nagy visszhangot kiváltó, 24 termékpárra kiterjedő korábbi vizsgálat alkalmával – eljárásokat nem indított.
Vizsgálták a Heineken márkát is, de ott nem találtak semmit (a csillagon kívül)
Az utóbbi időszakban heves kormányzati támadásokat kapott Heineken 5 százalékos alkoholtartalmú sörére is kiterjedt a 96 termékpárra vonatkozó termékteszt – derül ki a Nébih ellenőrzési eredményeiről kiadott tájékoztató anyagból. A Heineken Hungária és a linzi Brau Union Österreich Ag, 500 milliliteres, „vörös csillagos” dobozos és üveges Heineken mákáját hasonlították össze. A Nébih a vizsgálat eredményeként érzékszervi és összetevők közötti különbséget nem talált. A Heineken Hungária által gyártott/forgalmazott Gössernél és Kaisernél viszont gyengébb minőséget, illetve alacsonyabb beltartalmi értéket és alkoholtartalmat állapítottak meg. A nálunk forgalmazott Kaiser kukoricadarát is tartalmazott, míg nyugat-európai változata nem.
A mostani ellenőrzés ugyanakkor feltárta, hogy 71 esetben volt valamilyen minőségi különbség a nyugat-európai és a magyar piacon vett élelmiszerminták között, míg 25 esetben nem tapasztaltak eltérést. A különbséget mutató 71 tételpárból 30-nál érzékszervi, 8-nál összetételbeli, 33-nál pedig érzékszervi és összetételbeli eltérés adódott.
A megállapított különbségből – főleg az összetételi paraméterek eltéréséből – a minisztérium szinte minden esetben azt a következtetést vonta le, hogy a Magyarországon forgalmazott azonos márkanevű, vagy hasonló élelmiszerek silányabbak, azaz a magyar fogyasztóknak értékesített termékek gyengébb minőségű összetevőket tartalmaztak. Ezzel Fazekas Sándor szerint megerősítést nyert, hogy a multicégek „kettős mércét” alkalmaznak 10 millió magyar – és 100 millió kelet-európai – fogyasztó kárára, miközben a magyar piacon forgalmazott, összehasonlított élelmiszerek sokszor még drágábbnak is bizonyultak.
Mint a sajtótájékoztatón kiderült, a minisztérium elsősorban azt kifogásolja, hogy azonos márkanév alatt forgalmazott, azonos termékek többször nem ugyanolyan összetevőkből állnak, ha Nyugat-Európában, illetve Magyarországon értékesítik azokat. A tárca elsősorban ezt érti „kettős mérce” alatt, holott a nálunk kapható termékekben élelmiszerbiztonsági és jelölési hiányosságokat nem talált. Ezzel a minisztérium vitatja például a gyártóknak azt a jogát, hogy egy-egy piacra a helyi igényekhez igazodó, valamelyest eltérő receptúrájú termékeket szállítsanak, ha azok márkaneve ugyanolyan.
A minisztérium a különbségeket úgy értékeli, hogy a multicégek a magyar piac számára sokszor szándékosan rosszabb alapanyagokból állítják össze termékeiket, ezért szerinte az azonos termékeknek azonos márkanév alatt teljesen azonos minőségűeknek (összetételűeknek) kell lenniük. Brüsszel lépéskényszerben van – utalt Zsigó Róbert a magyar ellenőrzési eredményekre, illetve azokra a vizsgálatokra, amelyek más régióbeli országokban zajlanak. Az agrártárca szerint a jogi élelmiszerszabályozásban változtatásokra van szükség uniós szinten és nálunk is, de az egyelőre nem derült ki, pontosan milyen jogszabályi módosítások merülhetnek fel.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Kettős beszéd? Kép: MTI.
A magyar termékek helyzetbe hozása állhat a támadások mögött, de mi a magyar?
A különböző hivatalos nyilatkozatokból leszűrhető, hogy a kormány a multicégek termékei ellen folytatott kampányt a magyar élelmiszerek helyzetbe hozására igyekszik felhasználni. Zsigó Róbert a tárca mai tájékoztatóján újra felhívta a figyelmet, hogy a vásárlók fogyasszanak jó minőségű, biztonságos magyar élelmiszereket. Tény, hogy a hazai élelmiszeripar jelentős vesztett belpiacból az utóbbi időszakban, éppen a multicégek és élelmiszerláncok térhódítása miatt. Ma már azonban – a kézműves termékek kivételével – egyre nehezebb definiálni a „magyar élelmiszerek” fogalmát, mivel az élelmiszeripar jelentős része külföldi tulajdonban van. Mindenesetre jogalkotási szinten várhatóan nehéz lesz mit kezdeni olyan megállapításokkal, hogy például a Nestlé Cookie Crisp gabonapehely Nyugat-Európában „világosabb”, Magyarországon „sötétebb”, vagy azzal, hogy a Kotányi morzsolt oregánó nálunk „kevésbé intenzív illatú”, míg Nyugaton „finomabbra morzsolt, főzete intenzívebb illatú”. Azt is nehéz eldönteni, egyértelműen jó, vagy rossz-e, ha egyes gyártók a „nyugati termékeikben” szerepeltetett tojásport Magyarországra szállított, azonos vagy hasonló márkájú élelmiszereikben pálmaolajra cserélik, amennyiben ezt a termékcsomagoláson is feltüntetik – hogy a mostani Nébih-vizsgálat eredményeiből csak néhány, találomra kiragadott példát említsünk.
Többen eleve azt is megkérdőjelezik, hogy a Nébih-nek egyáltalán megvoltak-e a jogosítványai az összehasonlító terméktesztekhez. Zsigó Róbert szerint ugyanakkor a magyar élelmiszerbiztonsági stratégiáról szóló kormányhatározatból, illetve a hatályos jogszabályokból „levezethető”, hogy a Nébih végezhetett összehasonlító vizsgálatokat. Jogszabályi változtatásokat akarnak azonban annak érdekében, hogy a hivatalnak ne csak lehetősége, hanem kötelessége legyen az ilyen irányú rendszeres vizsgálódás a jövőben – tette hozzá az államtitkár.
A sötét 50 árnyalata: blődségek az élelmiszer-svindlit leleplező füzetekben
Halványabb-sötétebb, krémesebb-keményebb, savanykásabb-aromásabb. Silányabb tévéreklámokban elmenne, de ezek a multik összeesküvését leleplezni hivatott kormányzati vizsgálat eredményei.
Földművelésügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta a február 20-án bejelentett – de akkor már zajló – külföldön (Ausztria, Olaszország) és itthon beszerzett élelmiszereket összehasonlító vizsgálatának eredményeit. A négy füzetből álló, összesen 200 oldalas 2017 termékösszehasonlítás nevű kiadvány – amit a tegnapi sajtótájékoztatón osztogattak, és a gyártók és forgalmazók is megkapják – helyenként egészen bizarr megfogalmazásokat is tartalmaz. Mindeközben érdemi – azaz jogkövetkezménnyel járó – eredményről ezúttal sem tudtak beszámolni a vizsgálat megrendelői. A HVG megkérdezett több szakmai szervezetet, hogy kommentálják a kiadványban foglaltakat, egyelőre maguk is keresik a szavakat.
Egyértelműen kiolvasható a füzetecskékből, hogy a kormány nagy erőkkel kommunikálni akar valamit – amit az agrárminiszter úgy fogalmazott meg: “érvényesül Európában a kettős mérce és az tűrhetetlen és felháborító” – és ehhez már-már kétségbeesetten keresi a muníciót. A négy füzetecske közül kettő akár olvasatlanul is mehetne a kukába, mert a szerzők bevallottan nem ugyanolyan termékeket hasonlítottak össze benne. Nézzük azonban, mire jutottak a szakemberek az azonosnak tekinthető termékek körében. Itt, ugye főleg az érzékszervi különbségekre építhettek, sikerült is igazán velős megállapításokat tenni. A Nestlé Cookie Crisp gabonapehely esetében például azt, hogy a külföldön vett világosabb, na és mit gondolnak, mit állapítottak meg az itthon vett ugyanolyan termékről? Nyertek, azt, hogy sötétebb. Részletek a hvg.hu-n >>>
Úgy tette közzé az agrártárca az élelmiszerbotrány miatt indított átfogó vizsgálat eredményeit, hogy a tesztek elvégzését felügyelő hatóságnak még csak most készül jogosultságot adni ilyen ellenőrzések elvégzésére – tudta meg a hvg.hu.
A szomszéd gumimacija mindig zöldebb
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója egyenesen megnyugtatónak nevezte a vizsgálatot. Szöllősi Réka szerint a termékek túlnyomó többsége között semmilyen érzékszervi vagy összetételbeli különbség nincs. Mint mondta, 26 olyan terméket sorol fel a lista, amit valójában nem is lehet összehasonlítani. A maradék 68 termékből mindössze 18-nál volt minimális összetételbeli eltérés. Ezek alapján azonban nem lehet azt mondani, hogy rosszabb-e egy termék. Fazekas Sándorral ellentétben mi azt állapítottuk meg, hogy minden rendben van. Az, hogy valaminek kismértékben eltér az összetevője, nem jelenti azt, hogy jobb vagy rosszabb, de semmiképp sem mondhatjuk rá, hogy silányabb. Részletek a Magyar Nemzetben >>>
A multik az alkoholt is kispórolják a sörből
És ahogy a közpénzből fenntartott Magyaridők kormányszócső tálalta a hírt: Az újabb vizsgálat is megdöbbentő eredményeket hozott.
