Áder János megint a remekül időzített egy kinevezést. Ma 31 éve történt a csernobili atomerőmű katasztrófa. Nyilván csak freudi véletlen, hogy a tragikus évfordulón nevezte ki a paksi atomerőmű-beruházásért felelős minisztert a magát nagy környezetvédőnek tartó politikus.
Áder János ma – 2017. április 26-án – a csernobili katasztrófa 31. évfordulójának napján kinevezte Süli Jánost a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterré.
Nem ez az első kínos időpontú döntése: Áder 2016. október 23-án, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének 60., valamint a köztársaság kikiáltásának 27. évfordulóján előléptette Tasnádi Lászlót, egykori III/II-es operatív tisztet.
Orbán Viktor április 10-én jelentette be a parlamentben, hogy tárca nélküli minisztert nevez ki a paksi atomerőmű-beruházás felügyeletére és irányítására. Később Süli János (Néppárt), Paks polgármestere megerősítette, hogy őt nézték a miniszteri posztra. A tárca nélküli miniszter felel a magyar-orosz kormányközi egyezmény értelmében a két új blokk tervezésről, beszerzésről és kivitelezésről szóló, az üzemeltetési és karbantartási támogatásról szóló, valamint a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló megállapodás végrehajtásának szakmai irányításáért és koordinációjáért.
Középen Áder János köztársasági elnök, a balján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Süli János, Paks polgármestere, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelõs tárca nélküli miniszter a Sándor-palotá
Szintén ő a felelős a megvalósulási megállapodásokkal kapcsolatos feladatok tárcaközi összehangolásáért, és az azokkal összefüggő engedélyezési és egyéb hatósági feladatokban való közreműködésért, továbbá a hatósági feladatok ellátásának összehangolásáért. Ugyancsak felel a paksi két új blokkhoz kapcsolódó térségfejlesztés összehangolásáért, valamint az atomenergia-ipar innovációs feladatainak összehangolásáért.
A módosítás értelmében továbbra is Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter képviseli a kormányt a paksi bővítéssel kapcsolatban az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, a tárca nélküli miniszter közreműködésével. (MTI)
31 évvel Csernobil után
31 évvel ezelőtt volt a csernobili atomkatasztrófa. Az akkori és a sugárzás miatt azóta elhunyt áldozatokra emlékeztek az ukrán fővárosban Kijevben a Csernobil Hősei emlékműnél.
A harang 31-et ütött és akkor szólalt meg, amikor 31 évvel ezelőtt a katasztrófa volt. A megemlékezésen ott voltak az áldozatok családtagjai és az atomerőmű területén dolgozó túlélők is, akik kollégáik emlékét őrzik már több mint három évtizede.
Az katasztrófának 9000-nél is több áldozata van, Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban.
Áder János tegnap elment a gimnazistákhoz, hogy hülyének nézze őket
Áder János tegnap környezetvédelmi órát tartott a Trefort Gimnáziumban, amin a globális felmelegedésről akart beszélni. Dicséretes törekvés ez, és fontos téma, ahogy az is korrekt, hogy Áder válaszolt az általános politikai jellegű kérdésekre. De ezt inkább köszönhetjük az egyébként jobboldali Csapodi Zoltán iskolaigazgatónak, mint a köztárasasági elnöki hivatalnak. Mert amit Áder művelt, vérlázító volt. A köztársasági elnök jogi érvekbe próbálta csomagolni a kormánypropagandát, kikerülte a kérdéseket, kibújt a kínos válaszok alól. Nagyon szép technikával a CEU-ról szóló kérdéseket egy csokorban tetette fel magának, hogy visszakérdezésre már ne legyen lehetőség.
Csak a legdurvább önellentmondások, direkt félrehallások és hazugságok Áder fórumáról:
— Áder előbb elmondta, hogy a megújuló energia egy része már olcsóbb az atomnál, csak a tárolással van probléma (ez egyébként igaz is jelenleg, de 20 év múlva nem biztos, hogy igaz marad), majd később elmondta, hogy az atomenergia a legolcsóbb energia.
— Áder szerint azért nem tartottak népszavazást Paksról, mert nem mentek át az állampolgári kezdeményezésre beadott népszavazási kérdések. Arról elfelejtett beszélni, hogy a kormány is kiírhatott volna népszavazást.
— Áder Jánost arról kérdezték, mennyiben zavarja a munkáját a terjedő euroszkepticizmus. Áder válaszában arról beszélt, mennyire fontos a párizsi klímaegyezmény. Kérdezték, mennyire hátráltatja Áder munkáját a zöld elnökségben, hogy a kormány adóztatja és tiltja a megújulókat. Áder válasza szerint ebben vitája van a kormánnyal. Azt is megkérdezték, mennyit tett a magyar állam a globális felmelegedés ellen, ami Áder témája. A válasz szerint éppen a magyar klímatervet írják át, meg más terveket dolgoznak ki. Öt év elnökség után.
Paks ügyében az én álláspontom a következő: az első a biztonság, a második a biztonság, a harmadik a biztonság – jelenti ki Áder. Az elnök a legnagyobb mestere annak, hogy úgy ne mondjon semmit, hogy közben mozgatja a száját és egy csomó levegő áramlik ki a tüdejéből a garatján keresztül.
11:05 Egy diák megkérdezi, miért nem volt népszavazás Paks ügyében.
11:06 Áder szerint azért, mert eddig nem volt megfelelő, az OVB által elfogadható kérdés. De van erre jogi lehetőség, ha valaki meg tud fogalmazni egy megfelelő kérdést. Utána megemlíti, hogy Svájcban volt népszavazás ilyen témában. Németország viszont népszavazás nélkül kapcsolta le az atomerőműveit.
11:07 A diák egy 2003-as paksi balesetre utalva azt kérdezi, hogy miért vállalja ezeket a kockázatokat a következő hatvan évre az ország. Áder szerint Paks biztonságos és a nukleáris energia vitán felül a legolcsóbb. De megismétli, hogy amíg nem tudjuk megfelelően tárolni a napenergiát, egy alaperőműre mindenképpen szükség van. tovább >>>
