Hirdetés

Korábban kevesebb figyelmet kapott az az összefüggés, miszerint ahogyan a világ népessége és a globális átlaghőmérséklet emelkedik, a légkondicionálók iránti igény is egyre bővül, ami újabb jelentős tétellel járul hozzá a klímaváltozáshoz. A klímaberendezések hatékonyságának javításával, illetve az alkalmazott üvegházgázok kiküszöbölésével potenciálisan akár 1 Celsius-fokkal is korlátozható lehet 2100-ig a globális felmelegedés mértéke – állítja egy új tanulmány.

A jelenlegi becslések szerint, amennyiben az emberiség semmilyen erőfeszítést nem tesz a drámai mértékű klímaváltozás megakadályozása ellen, úgy az évszázad végéig 4-5 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet. A felmelegedés mértéke azonban az energiahatékonyság egyetlen részterületén, a légkondicionáló berendezések klímabarát fejlesztése és hatékonyságjavítása által önmagában mintegy 20-25 százalékkal korlátozható – következtet a tekintélyes Lawrence Berkeley National Laboratory által publikált tanulmány.

Más összevetésben is érzékeltetve a légkondicionálók súlyát a klímakérdésben: a berendezések hatékonyságjavításában és a bennük alkalmazott üvegházgázok mennyiségének csökkentésében rejlő potenciál alapján mintegy 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást, vagyis nagyobb mértékben, mint amelyet abban az esetben érhetne el az emberiség, ha 2050-ig a szélenergia részarányát jóval 20 százalék fölé emelné a világ energiaellátásában– írta a portfolio.hu.

A hűtőberendezésekben korábban klór-fluorkarbon gázokat (CFC) alkalmaztak hűtőközegként, azonban az ózonrétegre gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt ezeket néhány évtizede fluorozott szénhidrogénekkel (HFC) váltották ki. Noha az ózonpajzsot nem károsítják, a globális felmelegedésre óriási, ma még teljesen fel nem is mért hatással vannak. A HFC-k hozzájárulása az üveghatáshoz bizonyos tanulmányok szerint több ezerszer erősebb, mint a szén-dioxidé. A várakozások szerint az évszázad közepére a globális üvegházgáz-emisszó mintegy 19 százalékát a HFC-k fogják kitenni, a feltörekvő gazdaságok egyre erősödő hűtési igényeinek megfelelően.

Napjainkban például Indiában a lakosság kevesebb mint 10 százaléka rendelkezik légkondicionáló berendezéssel, amelyek energiaellátása azonban így is nem ritkán a helyi kapacitások mintegy 50 százalékát igényli.

Forrás: JRAIA

A klímaberendezések iránti kereslet pedig szárnyal Indiában és a többi feltörekvő ázsiai országban, ahogyan Afrikában is; az előrejelzés szerint ezekben a régiókban 1,5 milliárddal bővülhet a légkondicionáló állomány 2050-ig.

Mindez természetesen a villamosenergia-kereslet masszív emelkedésével jár majd, hozzájárulva új erőművek százainak építéséhez, amelyek közül nem egyet minden bizonnyal a klímaváltozás szempontjából kritikus szénnel fognak tüzelni majd. Ez pedig egyfajta ördögi kör hatást eredményez. (A klímaberendezések csúcsigénye azonban többnyire egybeesik a napenergia rendelkezésre állási csúcsaival, ami szerencsés egybeesés, és biztató alaphelyzet a jövőre nézve is.)

A HFC-k lehetséges betiltása világszerte téma, még ha például az Egyesült Államok látványosan tartózkodik is az ezt célzó tárgyalásoktól. A gyártóknak azonban szerződés híján is egyet kell érteniük abban, hogy a légkondicionálókra vonatkozó standardoknak egyre nagyobb hatékonyságot kell előírniuk. A Lawrance Berkeley tanulmánya szerint már egy 30 százalékos hatékonyságjavulás azzal a hatással járna, hogy 2030-ban 1500 erőművel kevesebbre lenne szükség világszerte az áramigények kielégítéséhez. Ahogyan az energiagazdaság más területein, a klímaberendezések hatékonyságjavításában is kulcsszerep hárul Kínára, miután óriási számban gyártja a légkondicionálókat.

 

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás