A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj, magyarul a szemétdíj beszedésére és a tartozások kezelésére keres szolgáltatót a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV). A monopolhelyzetbe hozott állami hulladékkezelő cég eddig maga végezte a számlázást és a kintlévőségek behajtását, de ezzel a feladattal nem boldogult, számos helyen egyszerűen nem kaptak számlát az ingatlantulajdonosok.
Erre hivatkozva most gyorsított eljárásban keresnek szolgáltatót, az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent felhívás értelmében augusztus 16-áig kell benyújtani az ajánlatokat. Az indoklás szerint azért van szükség a sietségre, hogy „a 2017 első és második negyedévében számlázott díj hátralékainak kezelésében késedelemre ne kerülhessen sor”, és a likviditás megőrzése érdekében is „a lehető leggyorsabban szerződést kíván kötni” az NHKV.
Az állami hulladékholding tavaly szeptember óta 6 pályázaton összesen 735,7 millió forintot költött a saját számlázási rendszere kiépítésére – amelynek az eredeti tervek alapján már tavaly április óta működnie kellett volna. Több helyen ennek ellenére is csak annyira jutottak, hogy fenyegető leveleket küldtek ki olyanoknak, akik egyébként még számlát sem kaptak. A feladat nem egyszerű, hiszen a kiírás szerint negyedévente 3 millió számlát állítanak ki csak magánszemélyeknek, illetve még 250 ezret cégeknek, társasházaknak és lakásszövetkezeteknek. A becslés szerint negyedévente 1,25 millió ember nem fizet be legalább egy számlát, amiből 83 ezer lehet akkora összeg, hogy már fel kell szólítani miatta. A becslés szerint 55 ezer magánszemély és 65 ezer egyéb adós tartozását át kell adni a NAV-nak behajtásra.
A nyertes ajánlattevőnek a számlázás és a tartozások nyilvántartása mellett működtetnie kell egy „professzionális, ügyfélközpontú, számlázási-beszedési ügyekben is kompetens telefonos ügyfélszolgálatot”, meg kell kísérelnie akár személyesen is beszedni a szemétdíjakat – magyarul oda kell küldeni valakit az adóshoz –, végrehajtást indítani az nem fizetők ellen, felkutatni az elérhetetlen ügyfeleket, figyelni a cégek felszámolását.
Ilyen komoly munkát természetesen nem végezhet akárki, a kiírás szerint csak olyan cégek jelentkezhetnek, amelyek az utóbbi három lezárt üzleti évben legalább 1 milliárd forintos bevételt értek el ilyen tevékenységből, és összesen legalább 200 millió forint nyereségük is volt. Az ajánlattevőknek a díjhátralékok beszedésére százalékban megadott sikerdíjat kell megadniuk, a hívásközpont működtetésére pedig napidíjat – írta az mno.hu.
A nagy rezsihazugság – lassan kicsordulnak a kukák
Nemcsak a lakosság nem kap szemétszámlát már fél éve, de a szolgáltató cégek sem jutnak ugyanennyi ideje bevételhez. Telítettek a szelektív gyűjtők, és sokan attól félnek, hogy hamarosan leállnak a kukásautók.
Magyarországon még nem alakult ki olyan helyzet, mint Nápolyban, ahol rendre visszatérő probléma, hogy az elégtelen hulladékhasznosítás és a szállítási anomáliák miatt a a lakások első emeletéig érnek a bűzölgő szeméthalmok. Ám nem biztos, hogy olyan mesze állunk már ettől. A vidéket járva rendre olyan szelektív hulladékgyűjtőkkel találkozunk, amelyekből ömlik ki a műanyag palack, a környékükön pedig halmokban állnak a visszaválthatatlan üres üvegek. Legutóbb a Nógrád megyei Bátonyterenyén örökítettünk meg egy ilyen tárolót, de fényképezhettünk volna az elmúlt hét végén Mezőkövesden a piac mellett, vagy akár Eger több pontján is. Kisebb falvakban nincsenek hulladékszigetek, ott inkább egy-egy szűkített nyílású 120 literes zöld kukát helyeznek ki: december és január környékén ezek mellett is hetekig dobozokban álltak a pezsgősüvegek például a Heves megyei Novajon, mert senki nem szállította el a „szelektívet”.
