Miért lakhatók évezredek óta az olyan tartósan forró, száraz klímájú helyek, mint például Irán sivatagos vidéke? A kulcs a természeti törvények kihasználása, a földközelibb élet és a harmonikus alkalmazkodás lehetett.
Egyszerű építkezési technikával és a települések alatti csatornarendszer kihasználásával széltornyokat, hűtőtornyokat építettek, melyeket a mai napig használnak például Irán egyes településein – Yazd, Kashan, Nain, Bam.
![samuel bailey](https://afoldgomb.hu/images/cikkek/2017/08/701px-qanat-wind-tower.samuel-bailey.png)
A szélkémény egyik – az uralkodó széliránnyal ellentétes – oldala nyitott. Ezeken engedik ki az épületben felmelegedett levegőt, amely helyére hűvösebb levegő áramlik alulról. Ide pedig a távolabbi szellőzőkön beáramló, felszín alatti vízzel továbbhűtött levegő kerül a nyomáskiegyenlítődés miatt.
![exterra](https://afoldgomb.hu/images/cikkek/2017/08/iran047.jpg)
Léteznek négy oldalon nyitott kémények is, ezeknek oldalait a szélirány változása szerint nyitják, zárják. Az épületeket egymáshoz közel építik, hogy a lakószintek az épületek adta árnyékos zónába essenek, az apró ablakokat pedig a legkevésbé napsütötte, vastag falakba építették be.
![exterra](https://afoldgomb.hu/images/cikkek/2017/08/iran057.jpg)
![Yazd legmagasabb széltornya a Dolatabad Kertben exterra](https://afoldgomb.hu/images/cikkek/2017/08/iran056.jpg)
Yazd legmagasabb széltornya a Dolatabad Kertben
További érdekes cikket a Földgömbön >>>
Lakhatatlanná melegedhet Dél-Ázsia
![Lakhatatlanná melegedhet Dél-Ázsia](http://greenfo.hu/uploads/hirek/394/39418/cikk.jpg)
A világnépesség ötödének otthont adó Dél-Ázsia nagy részét lakhatatlanul forróvá teheti a klímaváltozás 2100-re – állítja egy új tanulmány. A klímaváltozás következtében a Perzsa-öböl térsége a világ legforróbb vidéke lesz 80 év múlva.