Lakhatatlanná melegedhet Dél-Ázsia

2017. augusztus 7. 13:12

Lakhatatlanná melegedhet Dél-Ázsia

A világnépesség ötödének otthont adó Dél-Ázsia nagy részét lakhatatlanul forróvá teheti a klímaváltozás 2100-re - állítja egy új tanulmány. A klímaváltozás következtében a Perzsa-öböl térsége a világ legforróbb vidéke lesz 80 év múlva.

Ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, a következő évtizedekben halálos hőhullámok sújthatják India, Pakisztán és Banglades egyes részeit a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatóinak számítógépes modelljei szerint.

Az Indus és a Gangesz völgyének kulcsfontosságú mezőgazdasági területeit különösen drámaian érintené a felmelegedés, így a világ egyik legsűrűbben lakott régiójában csökkenne az élelemtermelés és eluralkodna az éhezés a kutatók szerint. A legsúlyosabb helyzetbe Észak-India, Dél-Pakisztán és Banglades kerülne, másfél milliárd ember lakóhelye – mondta Elfatih Eltahir, az MIT professzora.

Jelenleg India lakosságának mintegy 2 százalékát sújtja a hőség és a magas páratartalom extrém kettőse, 2100-ig az arány 70 százalékra ugrik, ha semmit nem tesznek a klímaváltozás enyhítésére – olvasható a tanulmányban. 

A 2015 nyarán Dél-Ázsiában tomboló hőhullámok becslések szerint 3500 ember halálát okozták, a szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy ezek az időjárási események egyre gyakoribbak és erőteljesebbek lesznek. A modellkísérletek azt mutatták, hogy a klímaváltozás következtében a Perzsa-öböl térsége a világ legforróbb vidéke lesz 2100-re.  Eltahir hozzátette, hogy az öböl menti olajtermelő országok a dél-ázsiaiaknál sokkal hatékonyabban tudnak majd védekezni a fokozódó hőség ellen, mivel kevés, jólétben élő lakosuk van, határaikon belül pedig csak minimális élelmet termelnek. Ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, Dél-Ázsia lakóinak milliói kényszerülnek arra, hogy a perzselő hőség és az élelemhiány miatt elhagyják otthonukat – áll az MIT tanulmányában.

A sivatagi élet trükkje az őslégkondi

A sivatagi élet trükkje az őslégkondi

Miért lakhatók évezredek óta az olyan tartósan forró, száraz klímájú helyek, mint például Irán sivatagos vidéke? A kulcs a természeti törvények kihasználása, a földközelibb élet és a harmonikus alkalmazkodás lehetett.

Egyszerű építkezési technikával és a települések alatti csatornarendszer kihasználásával széltornyokat, hűtőtornyokat építettek, melyeket a mai napig használnak például Irán egyes településein - Yazd, Kashan, Nain, Bam.

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés