Műanyagrészecskékkel szennyezett vizet iszik a világ. Láthatatlan, mikroméretű műanyag rostok szennyezik a városi csapvíz 83 %-át világszerte, a szennyezés az Egyesült Államokban eléri a 92 %-ot, míg Európában 72 %.
A tényfeltáró újságírással foglalkozó, amerikai központú Orb csoport korábban nem ismert műanyagszennyezést talált a városi csapvízben világszerte. A csoport beszámolója szerint a kutatás, amelyet egy közegészségügyi szakember vezetett a Minnesotai Egyetemről, kimutatta, hogy az amerikai Capitolium termeinek csapjaitól az ugandai Viktória-tó partjáig nők, gyerekek, férfiak és kisbabák isznak műanyagot minden pohár vízzel.
Az öt kontinensen begyűjtött minták 83 százalékában jelen voltak a műanyag mikrorostok.
A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint a csapvíz mikroműanyagokkal való szennyezettségéről szóló jelentés rámutat, hogy a műanyagszennyezés már abszolút mindent elért. "Tudjuk, hogy a műanyag visszatér hozzánk a táplálékláncon keresztül. És most már azt is, hogy az ivóvizünkön keresztül is. Van ebből kiút?" – idézte az Orb-jelentés a Nobel-békedíjas Muhammad Junusz bangladesi közgazdászt, aki a megalapította a mikrohitelező Grameen Bankot, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket.
a műanyag 90 %-a a tengervízbe kerül. Az óceánok felületén közel 18 ezer darab jut minden négyzetkilométerreA világtengerekben lebegő mikroműanyag jelenlétét már több kutatás is kimutatta, az ivóvíz műanyagtartalmát azonban első ízben vizsgálták. Az Orb-jelentés egyik szerzője, Sherri Mason szerint a palackozott víz sem mentes a műanyagtól. Az Invisibles: The Plastic Inside Us (Láthatatlanok: A bennünk lévő műanyag) című riport olyan lehetséges megoldásokat is felsorol, mint a "hulladékból energia" programok, amelyek üzemanyaggá alakítják a műanyagot, illetve a műanyag csomagolóanyagok hatékonyabb újrahasznosítását javasolja a tervezés javításával, és felveti, hogy olyan új anyagok felfedezésére lenne szükség, amelyek nem termelnek mikrorostokat. (MTI)
A Magyar Víziközmű Szövetség az alábbiakban reagál a mikroműanyagokkal kapcsolatban megjelent sajtóhírekre.
A MaVíz, a magyarországi víz- és csatornaszolgáltató szervezetek, valamint a kapcsolódó vízipar, kereskedelem és oktatási intézmények társadalmi úton szervezett, önálló szakmai érdekképviseleti szervezete. A Szövetség kiemelt feladatának tekinti a magyarországi ivóvíz prezstizsének megóvása érdekében tett intézkedéseit.
Hazánkban a szolgáltatott ivóvíz eredetét tekintve, 96 %-ban felszín alatti vízbázisokból származik, amelyet a szolgáltatók az általuk karbantartott hálózatokon keresztül juttatnak el a fogyasztókhoz. Ahogyan ezekbe a vízbázisokba az esetlegesen a felszíni vizekben fellelhető hormon és gyógyszermadarvényok sem jutnak le, úgy a Szövetség álláspontja szerint ezek a mikroplasztik részecskék sem tudnak az ivóvíz kitermelési helyének közelébe kerülni, hiszen a felszíni vizeink, iletve ezek a vízbázisok nem érintkeznek egymással.
A magyaroroszágon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak, minőségét tekintve pedig kiemelendő, hogy hazánkban a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. A Magyar Víziközmű Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a hatalmas PET palack felhasználásnak már most érezhető a természetkárosító hatása és ez a helyzet csak fokozódni fog a jövőben.
Fontos, hogy szemléletváltással, környezettudatos magatartással próbáljunk megelőzni azt a katasztrófát, amely előbb utóbb várhatóan be fog következni, ha nem figyelünk és nem óvjuk környezetünket és vízbázisainkat. Sajnálatos módon a Szövetségnek is tudomása van arról, hogy a Tiszában már megjelentek a mikroműanyagokkal kapcsolatos szennyeződések. A Felső – tiszai országokból származó és érkező PET palack szigetek összegyűjtésére már több akció is indult. Sajnálatos módon ezeknek a szennyeződéseknek a vizeink károsító hatása már megjelent, tudunk erről, éppen ezért is fontos, hogy észnél legyünk, figyeljünk!
A Szövetség megkezdte az információgyűjtést és a mai nap során megtudta, hogy ezt a tanulmányt a Földön mindösszesen 159 db vízmintára alapozva készítették el, és ezekből a mintákból csak 18 db érkezett Európából. Arról még egyelőre nincs információ, hogy ennek aránya felszín alatti és felszíni vizek tekintetében hogyan oszlik el, de a MaVíz folytatja a tanulmánnyal kapcsolatos kérdések feszegetését és az azzal kapcsolatos friss információkról mihamarabb tájékoztatást ad a lakosság és a sajtó számára is.
A Magyar Víziközmű Szövetség megerősíti azt a tényt, amely szerint a hazai csapvíz minősége kiváló és bármikor bátran fogyasztható!
A hazai folyók is szennyezettek
Vélhetően több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként! A 2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db 300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb, míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek, hiszen a 300 mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként.
Belefulladunk műanyagainkba
A műanyagok tömegtermeléséről készült első nagyszabású globális elemzés szerint több mint 9 milliárd tonna műanyag keletkezett 1950 óta, ennek zöme hulladéklerakókba vagy a természeti környezetbe jutott, károsítva az emberek egészségét és az ökoszisztémát.
A 60 év "műanyag termésének" 80 százaléka végezte a hulladéklerakókban vagy a környezetben, és a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a plasztikmennyiség gyorsan növekszik. Mint a most közzétett tanulmányban kiemelték: a műanyagnak csupán 10 százaléka lett újrahasznosítva és 12 százalékát égették el. “Ha ezt a mennyiségű műanyagot egyenletesen szétszórnánk, Argentína nagyságú területet borítana be bokamagasságig” – érzékeltette az ipari ökológiával foglalkozó Roland Geyer professzor, a tanulmány vezető szerzője.
