Tényleg át kell állnunk a rovarevésre?

2018. február 19. 11:42

Tényleg át kell állnunk a rovarevésre?

Miközben a Föld lakossága negyedének megszokott a rovardiéta, az ökoszisztémáért aggódók közül sokan úgy tartják, ez közel sem elég. Szerintük mindenkinek ízeltlábúakra kellene alapoznia a fehérjebevitele nagy, de legalábbis jelentős részét. Bár az alternatív állatifehérje-forrásban egyre többen látnak üzleti lehetőséget Nyugaton is, vannak, akik szerint az sem kímélné jobban a Földet, ha a gazdák nagy része az állattartásról a nagyüzemi rovartenyésztésre térne át.

Míg a vita el nem dől, a fejlett nyugati országok rovarrágcsálástól ódzkodó sertésfogyasztóit sztárszakácsok igyekeznek a fúziós konyha egy-egy remekével rábírni az rovaralapú étrendre.

Az emberi fogyasztásra alkalmas rovarok és csúszómászók piaca a következő fél évtizedben hozzávetőleg 40-45 százalékkal nő majd évente. Az ehető ízeltlábúakból származó bevétel – a Global Market Insights kutatása szerint – 2023-ra világviszonylatban akár az 522 millió dollárt (132 milliárd forintot) is elérheti. Az eladások mintegy harmadában a kenyerek, kekszek, teasütemények, muffinok, levesek, gyümölcsitalok készítéséhez használható, porított ízeltlábúakból gyártott rovarlisztek játsszák majd a főszerepet. Miközben az ehető rovarok éves forgalma két-három éve még a Thaiföld, Kína és Vietnam által uralt ázsiai piacon is 12 millió dollár (3 milliárd forint) környékén mozgott, a rovarfogyasztás összpiaci értéke öt év múlva már akár ennek a négyszeresét is meghaladhatja, még a – a Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia farvizén felzárkózó – európai országokban is.

Világsztárok mozgatják a globális rovarbizniszt

Az amerikai sztárbefektetők (vagy befektető sztárok) egy részének ebben semmi újdonság nincs: ők már két éve is több mint 6 millió dollárt toltak az ehetőrovar-bizniszbe. Az összeg kétharmadát a fehérjeszeleteket forgalmazó Exo Foods hasznosította. A tücsöklisztből készült, zsebre vágható energiahordozókkal elsősorban verseny- és hobbisportolókra alapoz a brooklyni startup cég, amely nagybefektetői között tudhatja Nast, a rappert, azaz Nasir Jonest.  A számoknak van még hová javulniuk, „a fehérje alapú étrend-kiegészítők teljes piaca ma nagyjából 55 milliárd dollárt ér. Ha a tücsöklisztet nemcsak humán hasznosításra, hanem állateledelekben, haleledelekben, állati takarmányként és más mezőgazdasági célokra is bevetnék, az ízeltlábú-fehérje üzlet éves forgalma akár a 370 milliárd dollárt is megközelíthetné” – álmodott nagyot Lauren Jupiter, az Exo másik nagybefektetője.

Így már nem tűnik véletlennek, hogy a Szilícium-völgyben is szép számmal fogadnak az ízeltlábúakra. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg nővére, Arielle – két másik befektetővel együtt – 1,2 millió dollárt tolt egy rovartenyésztésre szakosodott nyugati parti startupba. A kaliforniai Tiny Farms az interneten forgalmazza rovarkeltető ládikáit; miközben az amúgy elég egyszerűnek tűnő technológiát a kényelmesebbeknek pénzért árulják, a garázscég azért az interneten is hozzáférhetővé tette a tömeggyártás titkát.

A rovardiétára váltóknak mélyen zsebbe kell nyúlni

Az üzleti fortélyok megosztására szükség is lehet, mert pillanatnyilag, legalábbis az Egyesült Államokban és Európában, meglehetősen költséges mulatság áttérni az ízeltlábú-diétára. Egy kiló tücsökliszt akár 20 ezer, 20 deka sült tücsök közel 7 ezer, míg egy tucat fehérjeszelet 7500 forintot is kóstálhat. A magyarországi boltok némelyikében nemrégiben még szintén kapható csemege két éve még ennél is drágább volt. Ez akár ahhoz is hozzájárulhatott, hogy a hazai rovarfogyasztásra alapozó, akkoriban reménytelinek tűnő magyar viszonteladók azóta a jelek szerint kénytelenek voltak lehúzni a rolót. A legfrissebb részletekre ugyan mi is kíváncsiak lettünk volna, megkeresésünkre azonban nem érkezett válasz

Folytatás a QUBITen:  Hagyományosan nem étvágygerjesztőek




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés