Egészségügyi adó kivetését szorgalmazza a feldolgozott és vörös húsokra egy új oxfordi kutatás, ami szerint így évente több, mint 220 ezer ember halálát lehetne elkerülni és 40 milliárd dollárnyi egészségügyi megtakarítást lehetne elérni. Ha azonban nem tesznek semmit, becsléseik szerint 2020-ra 2,4 millió halál lesz köthető a húsfogyasztáshoz, ami 285 milliárd dolláros egészségügyi költséggel jár.
A PLoS One című lapban publikált tanulmány a világ 149 országában azt vizsgálta, mi lenne az az optimális szint, amivel ha megadóztatják a húsfogyasztást, akkor jelentékenyen csökkenthetnék az adott ország egészségügyi kiadásait. A magas jövedelmű országokban 20 százalékos áremelést javasolnak a vörös húsokra, a feldolgozott húsáruknak – vagyis a szalonna, szalámi, kolbász – jelenlegi árának pedig duplájára emelését javasolják, hogy csökkentsék a fogyasztásuk miatt az egészségügyre nehezedő terheket.
A WHO már korábban rákkeltőnek nyilvánította a marha, bárány és disznóhus feldolgozásával készült termékeket, és valószínűsíti, hogy ezeknek a húsoknak feldolgozatlan formában is karcinogenikus hatásuk van – nem beszélve arról, hogy ezek fogyasztása felelős a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a kettes típusú cukorbetegség növekedése miatt is. A tanulmány a húsok betiltása helyett azonban inkább azok megadóztatását javasolja.
"Egyetlen kormány sem meri azt mondani az embereknek: ezt megeheted, ezt nem. Ettől függetlenül az eredményeink világosan megmutatják, hogy a vörös húsok és feldolgozott hústermékek fogyasztásának ára van, nem csak az emberek egészségére nézve, vagy a bolygó fenntarthatóságára vonatkoztatva, hanem az egyes országok egészségügyére és gazdaságára nézve is" – mondta a kutatás vezetője, Dr Marco Springmann az euronewsnak.
A feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése viszont nagyon sok pozitív hatással járna – írják a kutatók – többek között a klímaváltozásra és a testsúlyra, az elhízásra nézve is. A kevesebb húsfogyasztás százmillió tonnával csökkentené az üvegházhatású gázokat, leginkább az alacsonyabb marhahúsfogyasztás miatt – de az elhízásra is pozitív hatása lenne, mivel a fogyasztókat az olcsóbb, kevésbé kalóriadús húsok felé terelné.
Csakúgy, mint az egyéb, egészségkárosító termékekre – alkohol, dohány és cukor – kivetett adók esetében, a húsadó a fogyasztókat arra ösztönözné, hogy az olcsóbb, egészségük szempontjából jobb termékekre váltsanak. A kutatás szerint a húsadó bevezetésével a gazdagabb országokban heti két adaggal kevesebb húst fogyasztanának/fő, globálisan pedig 16 százalékkal csökkenhetne a húsevés.
"Remélem, hogy a kormányok megfontolják ennek az egészségügyi adónak a bevezetését, mert megkönnyítenék vele a fogyasztók egészséges és fenntartható élelmiszerekhez való fordulását. A húsadó kvietése a vörös húsokra és feldolgozott hústermékekre nem limitálná a választás lehetőségét, de erőteljes jelet küldene a fogyasztóknak, és nyomás alá helyezné az egészségügyet."
Nagyon torz és fenntarthatatlan táplálkozásunk összetétele
A szükséges zöldség és gyümölcsmennyiség harmada elérhető, gabonából viszont másfélszeres a globális többlettermelés. Ha nem változik meg a mezőgazdasági termelés összetétele, a világnak 12 millió hektárral több szántóföldre és 1,3 milliárd hektárral több mezőre lesz szüksége 2050-re, ha el akarja látni élelmiszerrel az előre jelzett 9,8 milliárdnyi lakosát.
