A biológiai sokféleség drasztikus csökkenésének pusztító következményei lehetnek az emberiségre – figyelmeztet jelentésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Az egyiptomi Sarm es-Sejkben zajlott ENSZ Biodiverzitási Konferencián kiadott dokumentum szerint az éghajlati változások talán később is visszafordíthatók, ám ha a fajok kipusztulnak, onnan már nincs vissza visszaút.
A jelentés szerint a fenntarthatatlan mezőgazdasági, állattenyésztési, erdészeti, halászati és vízi tenyésztési (akvakulturális) tevékenység, valamint az ipari, bányászati és urbanizációs folyamatok felmérhetetlen terhet rónak a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma egészségére.
Íme egy térkép, melyen megnézheti, melyik országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést.
Vera Agostini, a FAO halászati és akvakulturális részlegének igazgatóhelyettese elmondta, hogy az ENSZ-szervezet meg akarja óvni a kihalástól a fenyegetett fajokat. Mint fogalmazott, az elkövetkező években a FAO párbeszédet kezdeményez a helyi közösségekkel és szakemberekkel az óceánokban, tavakban és tengerekben folytatott tevékenységek csökkentéséről. Emellett különböző eszközökkel mérni fogják, hogy a mezőgazdaság milyen hatással van a biológiai sokféleségre, és milyen mértékben függ attól.
A világszervezet Éghajlat-változási Kormányközi Testülete szintén nemrég adott közre egy jelentést, amely szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, arra, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét. A klímaváltozás ráadásul a kihalási dominóeffektust is beindíthatja, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet.(MTI)
Hiába figyelmeztetnek a klímakutatók, a vesztünkbe rohanunk
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való korlátozása érdekében 2030-ra 55 %-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét a 2017-es szinthez képest – írja az ENSZ most bemutatott jelentése.
A 9. alkalommal, Párizsban kiadott tanulmány azt sürgeti, hogy az egyes országok tegyenek hatékonyabb intézkedéseket a kibocsátás csökkentése érdekében kitűzött nemzeti célok eléréséhez. A jelentés szerint háromévnyi stabilitás után 2017-ben rekordmértékben növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális mértéke, és semmi nem utal a folyamat változására.
Kapcsolódó anyagok:
Lesújtóak a legújabb adatok Földünk egészségéről
Drámaian csökken a vizes területek nagysága világszerte
A tömeges fajkihalás ellen több védett területet!
Nehéz előre jelezni, mi vár az erdőssztyeppekre
A világ természetvédelmi területeinek harmadát veszélyezteti az ember
1,5 fokos globális felmelegedést még túlélne a fajok többsége