Egy körbebetonozott, feszített víztükrű medencét akarunk vagy a Balatont?

2019. január 17. 19:38

Egy körbebetonozott, feszített víztükrű medencét akarunk vagy a Balatont?

Milyen hatással van a Balatonra például a rohamosan növekvő vitorláskikötők száma. Többek között erről mesél Dr. Weiperth András, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa, az F6 Fenntarthatóságért Egyesület szakértője, aki szerint településekhez kötött 10-30 fős, tájba illő vitorlás és horgászcsónak kikötők kellenének, de azt is elmondja, mit tehetünk a Balaton védelméért.

Ha a tóval bármi történik, akkor az csak is a mi hibánk lesz. Kevés olyan vizünk van, ami 100 százalékig Magyarországhoz tartozik, de a Balaton teljes vízgyűjtője, ez az 5774 négyzetkilométer kizárólag hozzánk tartozik. Vagyis nem hibáztathatjuk semelyik szomszéd országunkat, ha tönkretesszük, beszennyezzük. Ami a Balatonnal történik, az mind a mi felelősségünk!  - mondta a 24.hu- nak Weiperth András. Részlet a beszélgetésből:

Ott volt tavaly ősszel azon a közmeghallgatáson, ahol sokan tiltakoztak a siófok-szabadifürdői Aranypart szabadstrandon tervezett magánjachtkikötő ellen. Miért szólalt fel akkor? Mi ezzel a gond? 

A beruházással valószínűleg egy illegális területfoglalás valósulna meg, mert többméteres parti sávot kellene kisajátítania az Álmai nyaralója apartmanok tulajdonosának, a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek ahhoz, hogy minden az elképzelései szerint valósuljon meg. Amennyiben az engedélyeket megkapják, akkor később várható, hogy a hajók és az infrastruktúra védelme érdekében lezárják a területet, és úgy kezelik, mintha a sajátjuk lenne.

Minden kikötő rossz, amit a Balatonnál építenek?

A Balatont úgy kell elképzelni, mintha négy különböző tó lenne, négy medencéből áll: a siófoki, a szemesi, a szigligeti és a keszthelyi. Sok tekintetben a négy medence különböző víztestként értelmezhető, külön vízfizikával és -kémiával, esetenként külön növény- és állatvilággal. A keszthelyi medencébe például a Zala mellett számos jelentős vízhozamú befolyó folyamatosan szállítja a hordalékot, ezért még szélcsendes időben is sokszor csak fél méter mélyre lehet lelátni, míg mondjuk a siófoki medencében másfél-két méter a leláthatóság tartós szélcsendes időben.

Ez mit jelent a kikötők szempontjából? Hova lehet építeni és hova nem? 

A döntéshozóknak, beruházóknak meg kell érteniük, hogy nagyon más a karakterisztikája az északi és a déli partnak. Ki merem jelenti, hogy a déli parton mára nem lehet jelentős környezeti és természeti értékvesztés nélkül nagy merülésű vitorlásoknak, esetenként akár sok száz férőhelyes kikötőket építeni. Ezt a balatonfenyvesi móló esete is igazolja, ahol nem várt feliszapolódás történt a mólók megépítése miatt, valamint a kikötő belső, mély vize számos inváziós halfaj dominálta víztér lett, ahonnan a nyár végén és ősszel nagy mennyiségben úszik ki például a fiatal törpeharcsa a környező élőhelyekre.

A Divinius azzal védekezik, hogy már évtizedekkel ezelőtt kijelölték, hol lehet a Balatonon kikötőt építeni. De azokat a terveket el kell felejteni, a tó azóta megváltozott. Teljesen másképp kell hozzáállni, a tó szinte teljesen körbeépült. A parti zónában a szigligeti és a keszthelyi medence jelentős nádasai mellett mára csak kis foltokban maradtak meg olyan komplex élőhelyek, amelyeket a lakosságnak, az önkormányzatoknak és az állami szervezeteknek közösen kell megóvniuk és megőrizniük. De nemcsak természetvédelmi vonatkozásai miatt támogathatatlan a Divinus ötlete, hanem egyszerűen azért, mert szabadstrandból vesznek el területet. Az északi part egyes részeire még lehet kikötőt építeni, de ezek szintén konfliktusokat okoznának majd a lakosság és a beruházó felek között.

A TELJES INTEJÚ ITT OLVASHATÓ >>>




 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés