Egyre nagyobb bukta nekünk Paks2

2019. január 26. 23:20

Egyre nagyobb bukta nekünk Paks2

Módosítaná a kormány a paksi hitelmegállapodást. Ha ez nem sikerül, az államnak kell a zsebébe nyúlnia, és kifizetnie az előkészítés csúszásából adódó milliárdokat. A határidők tartása nem az atomerőmű-építők erőssége.

Az eredetileg elképzelt ütemtervhez képest 22 hónapos késésben van a 2400 megawattos paksi beruházás előkészítése – erősítette meg ismét Süli János tárca nélküli miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Majd a hvg.hu kérdésére azt is hozzátette: az építési engedélyezési tervdokumentáció benyújtása után 15 hónapja van az Atomenergia-hivatalnak az engedély kiadására, maga az építkezés 73, a próbaüzem 4 hónap, vagyis összesen 7 év 8 hónapig tart a papírok beadása után a termelésbe állítás. Persze, csak akkor, ha a hatóság nem dobja vissza a dokumentációt, ahogy a finnországi, szintén orosz típusú blokkokkal tervezett hanhikivi erőmű esetében történt. De egy „egyszerű” hiánypótlás is további csúszást okozhat.

A 2014 januárjában aláírt magyar–orosz hitelszerződés szerint a 10 milliárd eurós hitel törlesztését 2026 márciusában akkor is el kell kezdeni, ha – az első blokk 2025-re, a második blokk 2026-ra előirányzott átadásában – csúszás következne be. Mint Süli szavaiból kiderült, épp a finn példa miatt „a 300 ezer oldalas engedélyezési dokumentáció elkészítését nem lehet siettetni”, meg persze a biztonság rovására sem mehet valamiféle kapkodás. Az elhangzottak alapján nehéz elképzelni, hogy az idén beadásra kész állapotba kerülne az engedélyezési kérelem, így a legoptimistább számítás szerint sem adna áramot az első blokk 2027 vége, a második pedig 2028 vége előtt. Vagyis két éven át a hiteltörlesztésnek nem, vagy csak részben lenne meg a forrása: az áram eladásából származó bevétel. Addig az állami költségvetés lenne kénytelen pótolni a milliárdokat. Ezt a kínos helyzetet elkerülendő a kormány a hitelmegállapodásról szóló államközi egyezmény módosítását kezdeményezte, erről a tárgyalások „folyamatban vannak”.

Csak drukkolhatunk, hogy sikerüljön az átütemezés, amire az orosz felet semmi sem kötelezi.

Az államközi szerződés viták esetére nem tartalmaz eligazítást azon kívül, hogy a feleknek addig kell tárgyalniuk, amíg egyetértésre nem jutnak. Ha nincs egyetértés, nyilván marad az eredeti törlesztési ütemterv. Még el sem kezdődött a beruházás – igaz, idén két „nagy léptékű” projekt is indul: a konyha és két irodaépület építése – de máris látható, mennyire kockázatos a magyar–orosz atomszerződés.

MTI

Atomminiszter: Aki Paks 2-t sürgeti, az a biztonságot kockáztatja
Az OAH (Országos Atomenergia Hivatal) vezetői két hete azt mondták, hogy nem kaptak arról jelzést, hogy a terveket már idén megkapják, és elkezdhetik a 15 hónapos engedélyezési vizsgálatukat. Süli sem ígérte most, hogy ezeket még idén beadják. A vizsgálat ráadásul a 15 hónapnál hosszabb is lehet, ha az OAH-nál hiánypótlást kérnek. Ha kérnek - és ez egy 300 000 oldalas terv esetében elég reálisnak tűnik - akkor minden hónap csúszás hozzáadódik a Süli által említett 92 hónaphoz.

Süli János arról beszélt, hogy olyan tervet akar majd a Paks 2 Zrt. leadni a hatóságnak, ami biztosan megfelel a követelményeknek, mert a soha be nem fejeződő, vagy éppen félbehagyott építkezés a legdrágább a világon, és a biztonságos kivitelezés a legfontosabb szempont. 

Ezzel valószínűleg utalt arra is, hogy az oroszoktól rendelt VVER-1200-as atomerőmű EU-kompatibilis változata még nincs teljesen megtervezve. Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy a magyar kormány nem teljesíti az oroszok igényét az építkezés mihamarábbi elkezdésére. A Roszatom vezetése tavaly több nyilatkozatban is sürgette a munkát, 2019 októberében akarták volna elkezdeni az alapozást. Ehhez képest ha ma beadta volna a Paks 2 Zrt. az engedélyezéshez a terveket, és az OAH minden oldalát egyből hibátlannak látná, 2020. második fele előtt akkor sem kezdődhetne meg az építkezés. A helyzet azonban az, hogy a terveket minden jel szerint idén még visszatartja a Paks 2 Zrt, ahol a jelek szerint nem engedik át az Oroszországból érkező hiányos dokumentációt. (Az építtető az állami Paks 2 Zrt., ez a cég intézi az magyarországi engedélyeztetéseket, nem pedig a kivitelező, az orosz állami Roszatom.) 

Süli János arról is beszélt, hogy a magyar és az orosz kormány már tárgyal az építkezés mellé kötött államközi hitel feltételeinek átírásáról. A most hatályos változat szerint 2026. március 15-én kellene elkezdeni törleszteni az óriási orosz hitelt.
Varga Mihály hamarosan Moszkvába megy haladékot intézni


Késik és többe kerül az atomerőmű-építések állatorvosi lova

A Flamanaville-i atomerőművel kapcsolatban már nem számolja senki, hányadik alkalommal írják felül az eredeti tervszámokat. Magyarországon az engedélyek beadásáig sem jutott még el a paksi bővítési projekt. Összegyűjtöttük, miért érvényes továbbra is az a régi igazság, hogy a határidők tartása nem az atomerőmű-építők erőssége.

A békés célú nukleáris ipar legfontosabb híreit közreadó World Nuclear News (WNN) jelentette be, hogy az észak-franciaországi Flamanville-ben épülő, 1650 megawattos (MW) nyomottvizes reaktorának indítása várhatóan tovább csúszik. A normandiai beruházás - mely az jelenkori atomerőmű-építések történetében gyakorlatilag minden szóba jöhető technológiai, pénzügyi, biztonsági és minőségi problémát produkált már -, eredetileg úgy indult el 2007-ben, hogy 3,3 milliárd euróba fog kerülni, és 2013-ban már üzemel.
Roszatom: van másik?

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés