A klímakatasztrófa elkerüléséhez muszáj csökkenteni az energiafogyasztást

2019. március 5. 23:50

A klímakatasztrófa elkerüléséhez muszáj csökkenteni az energiafogyasztást

Március 6-a az energiahatékonyság világnapja. Az energiahatékonyság javítása nemcsak a fenntartható energiagazdálkodás első lépése, hanem elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, amifelé egyre nagyobb sebességgel száguldunk. A legolcsóbb és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk.

Az EU primerenergia-fogyasztása 2017-ben 0,9 százalékkal, a végső energiaigénye 1,1 százalékkal nőtt az előző évihez képest a legfrissebb Eurostat-adatok szerint. Magyarország energiafelhasználása is tovább emelkedett. A megemelkedett energiafelhasználás a szén-dioxid kibocsátást is újra emelkedő pályára állította, az azt megelőző három év stagnálása után. A bolygó felmelegedéséért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása új csúcsot döntött meg, miközben egy 450 tudós által készített jelentés az éghajlati körülmények további romlását nyugtázta.

A felelősség közös – mindannyiunké!

Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez meglepően nagy arány, az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása nagyjából stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. Nem csoda: elég, ha rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, rosszul szabályozott fűtési rendszereinkre és elöregedett kazánjainkra gondolunk.
 
Felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedben az energiahatékonyság javítása központi kérdéssé vált a hazai ingatlanok megújítása során. A családok kétharmada ma elégedetlen annak az épületnek az állapotával, amelyben él, és a tervek között fontos szerepet kapnak az energiafelhasználás csökkentésére irányulók – bár ezek gyakran csak vágyak maradnak, amíg nem társul hozzájuk állami ösztönző.
 
Nem csak a rezsi csökken

Lenne pedig több további fontos pozitív járulékos hatása az energiahatékonysági felújításoknak az energiaköltségek csökkentése mellett: a komfortérzet javítása, a belső egészségesebb környezet megteremtése, valamint az egyes háztartásokra eső károsanyag-kibocsátás csökkenése.
 
Magyarországon egy főre átlagban naponta 15 kilogramm szén-dioxid (CO2) kibocsátás jut. Egy 1970-ben, az akkori építési előírások szerint épült családi ház évente egy négyzetméterre számítva kb. hatvan kilogramm CO2-t bocsát ki korszerűsítés híján. Egy 2000-ben épült ház mintegy negyven kilogrammot, míg egy új energetikai előírások szerint épült modern ház ennek töredékét.
 
Az energetikai korszerűsítések tehát hozzájárulnak az otthonokban felhasznált energia, és károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, de már felhasználási szokásaink módosítása is sokat segít. Ha csupán 1°C-kal csökkentjük lakásunk hőmérsékletét, évente kb. 300 kilogrammal kevesebb CO2-t bocsát ki háztartásunk. Ha éjszaka, vagy amikor nem tartózkodunk otthon, kb. 3 °C-kal alacsonyabban tarjuk lakásunk hőmérsékletét, évente kb. 440 kg CO2-t spórolunk. Nyílászáróink szigetelésével évente 140 kg CO2-kibocsátást kerülhetünk el. Ha a ruhákat nem forró vízben mossuk, vagy elektromos készülékeinket teljesen kikapcsoljuk, szintén többszáz kilogramm üvegházhatású gáztól mentesítjük a légkört.
 
Kerüljük el a klímakatasztrófát

A fogyasztás csökkentésére – akár az energia takarékos felhasználásával, akár energiahatékonysági korszerűsítésekkel érjük is el azt – nagy szükség is van. Magyarországon ma a drágán előállított energiát még nagyon pazarlóan használjuk fel. A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást.
 
Átgondoltan tervezett épületfelújításokra van szükség

Megéri szigetelni - hajdúsági bizonyítékok Megéri szigetelni - hajdúsági bizonyítékok
A képre kattintva galéria nyílik.


Egy járható utat az a modell mutat be, mely a hazai piacon mintaértékű együttműködésből született. ’Nálam szigetelnek’ programként indult, a Knauf Insulation Kft. gondozásában, melyet a Weishaupt Hőtechnikai Kft. folytatott. Egy hajdúnánási 120 négyzetméteres családi ház (ún. Kádár-kocka) energetikai felújítását vizsgálták. Amellett, hogy bemutatta az utólagos hőszigetelés előnyeit, a projekt felhívja a figyelmet arra, hogy hiába történik egy hatalmas lépés az energetikai korszerűsítés érdekében, ha ezt nem kellő körültekintéssel, részmegoldással történik. A régi, elavult fűtőkészülék – mely sajnos megfelel a nagy magyar átlagnak – képtelen volt alkalmazkodni a családi ház megváltozott hőtechnikai adottságaihoz. Ahelyett, hogy csökkent volna, az épület energiafogyasztása a szigetelés után megnövekedett. 

Az ellentmondást a fűtőkészülék-csere oldotta fel, mely mérésekkel igazolva is alátámasztotta, hogy az energia hatékony felhasználása csak komplex megoldások útján érhető el.[

„A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, szívesen tenne is ellene – csak épp nehéz beazonosítani, hogyan. Épp ezért fontos tudatosítani: az energiával való takarékos és hatékony bánásmód remek eszköz a klímaváltozás hatásainak enyhítésére is. Így mi is aktívan, öngondoskodó módon tehetünk magunk és családunk jólétéért, környezetünk jobbá tételéért.”- mondta Koritár Zsuzsanna, a MEHI programigazgatója.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés