Civil szervezetek szerepe a környezeti nevelésben

Kutatásom tárgyát a civil szervezetek (Non-governmental organization –NGO), illetve ezek környezeti nevelési tevékenységei képezték.
Az interneten zajló kérdőíves kutatásom során 114 db magyarországi civil szervezetről gyűjtöttem adatokat. Ezek kiértékelése után megállapítható, hogy a hazai ún. zöld civil szféra fontos szerepet vállal a felnövekvő generáció környezettudatosabbá nevelésében.
A hazai civil szervezetek nagy része több fő tevékenységi területtel is rendelkezik (pl.: környezeti nevelés, természetvédelem, környezetvédelem, lakossági szemléletformálás).
A vizsgálatban részt vevők több mint 90 %-a foglalkozik környezeti neveléssel. A nevelési tevékenység gyakoriságáról elmondható, hogy sok szervezet évente több alkalommal végzi a nevelő munkát. Az ilyen típusú tevékenységek leggyakrabban pályázatok részét képezik, vagy iskolai felkérésre valósulnak meg.
Az alkalmazott környezeti nevelési módszerek igen sokrétűek, a szervezetek gyakran tartanak előadásokat, szerveznek foglalkozásokat zöld jeles napokra (pl. Víz világnapja, Föld napja), környezetvédelmi akciónapokat szerveznek (pl. szemétszedés), illetve vetélkedők, táborok szervezésével is foglalkoznak.
A környezeti nevelő tevékenység során felhasznált segédeszközök, szemléltető eszközök szintén színes palettával rendelkeznek. Az olyan modern szemléltetőeszközök használata, mint pl. számítógépes programok, animációk egyre inkább elterjedőben vannak a hagyományos szemléltetőeszközök (pl. képek, ábrák, makettek, modellek) mellett.
A szervezetek nagy része az iskolai keretek között zajló környezeti nevelési tevékenységekbe is bekapcsolódik, ennek módszerei a tanórai keretek között tartott előadások, filmvetítések, valamint a különféle táborok, vetélkedők és az erdei iskola.
A leggyakoribb témaköröknek az általános természetvédelem, a fenntarthatóság, valamint a környezetszennyezések, környezeti problémák bizonyultak.
A tevékenységek finanszírozását illetően elmondhatjuk, hogy leggyakrabban pályázati források biztosítják a szükséges anyagi forrásokat, megeshet, hogy maga a szervezet, de csak ritkán fordul elő, hogy az állam vagy cégek finanszírozzák a környezeti nevelési folyamatokat.
Az eredmények igazolják a környezeti nevelést, mint élethosszig tartó folyamatot, hiszen a válaszadók döntő többsége szerint a szülőké a legnagyobb szerep a gyerekek környezettudatos nevelésében, majd az oktatási intézmények-pedagógusok, illetve ezt kiegészítve a civil szervezetek játszanak nagy szerepet környezeti nevelésben. Nem hanyagolható el azonban a média szerepe sem.
Általános előnye a civilek által végzett környezeti nevelőmunkának, hogy egy egészen új szemléletmóddal találkoznak a fiatalok, nem a megszokott tanár-diák rendszerben jutnak ismeretekhez, hanem egy úgymond külsőstől, aki egyenrangú félként kezeli őket. Előny továbbá a nagyfokú kreativitás, lelkesedés, valamint a kellő környezetvédelmi- és természetvédelmi ismeretek megléte.
Hátrányként, illetve nehézségként nagyrészt az anyagi problémákat, finanszírozási nehézségeket említették a válaszadók, ehhez kapcsolódóan a pályázati rendszer bonyolultságát, a pályázatok hiányát, valamint a gyakran előforduló érdektelenséget, állami részről illetve társadalmi részről egyaránt.
A kutatásomban részt vevők 100 %-a gondolja úgy, hogy szükség van a civil szervezetek által végzett környezeti nevelési tevékenységekre, valamint szükségesnek vélik környezeti neveléssel kapcsolatos oktatás létrehozását is (pl. alapképzésben, felsőfokú szakképzésben, tanfolyami keretek között).
Összességében tehát a civil szervezetek bekapcsolódása a környezet- és természetvédelembe, valamint az általuk végzett környezeti nevelő munka nagymértékben hozzájárul az emberiség által okozott környezetpusztítás mérsékléséhez, valamint megelőzéséhez.