Európa 4,9 gigawattnyi (GW) új szélenergia-termelőkapacitást telepített 2019 első felében — írta meg a WindEurope jelentése alapján a Napi.hu.
Mint írják: a magyarországi, lassan egy évtizede nulla potenciálnövekedést produkáló, összesen 329 MW szeles kapacitáshoz mérten ez akkor is óriási termelési kapacitásbővülés, ha figyelembe vesszük, hogy a 2,9 GW szárazföldi növekmény 12 százalékkal kevesebb az egy évvel korábban mért emelkedésnél. A WindEurope által összeállított szárazföldi toplistát Franciaország vezeti 523 MW új szélenergia-kapacitással.
Magyarországon 2006-ban egyetlen alkalommal osztottak szélkapacitást. Az akkor kiadott 330 MW-ra szóló építési engedélyt ugyan az akkori Energiahivatal is jóváhagyta, de a hálózati rendszerirányító Mavir is csak belépőnek szánta, a második lépcsőt jelentő, újabb 410 MW nem jutott el a megvalósíthatóságig.
A 2010 óta regnáló Orbán kormányzat előbb jegelte, majd 2016 szeptemberében jogszabályilag is megtiltotta újabb szélerőművek létesítését.
Ugyan e tiltást nem merték szó szerint beleírni a rendeletbe, de az a kitétel, hogy a beépítésre szánt területektől legalább 12 ezer méter távolságot kell tartani az efféle infrastruktúráknak igen. Hozzáteszik: a közel három éve hozott jogszabályban plusz biztosítékként olyan kitétel is szerepelt, hogy ha a szélerőmű „csökkenti a honvédelmi és katonai képességet” akkor azonnal elutasítják a telepítési engedélyt. Ha pedig valahogy mégis sikerül az engedély megszerzése, akkor csakis a már 2016-ban is elavult technológiának számító, legfeljebb 2 MW teljesítményű és maximum 100 méteres magasságba telepíthető szélerőmű.
A szakmailag már akkor is értelmezhetetlen rendelet felett mostanra minden szempontból eljárt az idő. A Siemens és a GE egymásra licitálva épít és tervez egyre nagyobb és egyre hatékonyabb szárazföldi szélerőműveket, az onshore szélenergia-termelés így hovatovább versenyre kél termelési hatékonyságban is az eddig preferált tengerivel. A fenti táblázat azonban azt is pontosan jelzi, hogy Európa 19 országában 2019-re túljutottak a “nem fúj eléggé a szél” dogmáján – és a gazdasági, földrajzi, technológiai lehetőségeikhez mérten villamos energia termelésre fogják be a szelet. Azért is, mert az a “nyersanyag” ott és annyi a rendelkezésükre áll.
Nem csak az e téren élen járókról van szó, hanem az olyan, egyáltalán nem bezzeg országokról is, mint Lengyelország, Oroszország és Portugália. Vagy éppenséggel Szerbia – ahol a magyar MET éppen egy 102 MW-os, 34 db toronyból és turbinából álló szélerőműpark beruházásban vállal központi szerepet. De ez már a következő statisztikába kerül majd bele-írta a napi.hu.
