A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által meghirdetett, 2020 év madara, internetes lakossági szavazás nyertese az erdei fülesbagoly lett.
Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. A tavaly nyári év madara internetes lakossági szavazáson a három a három választható madárfajra (uráli bagoly, erdei fülesbagoly, füleskuvik) érkezett 6 576 voks közül az erdei fülesbagoly kapta a legtöbbet, így ez a faj lett az idei év madara
Az erdei fülesbagoly (Asio otus) közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják. Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető.
Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kirágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.
Élőhely
Fákhoz, bokrokhoz kötődő életmódja miatt elterjedési területe az erdőövhöz kötődik. Ezért hiányzik az északi félteke legészakibb, fátlan tundráiról, illetve a sivatagokból. Legkedveltebb élőhelyeit a nyílt, füves térségekkel, szántókkal határolt erdőszegélyek és a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki agrártáj alkotja. Mivel a lakott területeinket ez a mozaikos élőhely kínálat jellemzi, az erdei fülesbagoly nagyon jól érzi magát a településeken is.
A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak és akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, ágvillában költ. A települési párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot.
A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket.
Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű térségeiben, így Magyarországon is, továbbá a Mediterráneumban állandó. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok.
A lakott területeken telelő csapatok rendkívül látványosak Videó: Orbán Zoltán)
Veszélyeztető tényezők
Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására.
Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni.
A lakosság szerepe és lehetősége a faj védelmében
Emberkövető, lakott területeket, nagyvárosokat is kedvelő madárként a lakosság az erdei fülesbagollyal találkozhat leggyakrabban. A madárbarátok többféleképpen is segíthetik a faj védelmét: költésük segítésével >>
Nyitókép: Erdei fülesbagoly (Asio otus) MTI
