Lehet, hogy az okos városok egy kissé túl voltak hájpolva az elmúlt évtizedben, ugyanis nem sok minden vált valóra a korábbi elképzelésekből. Egy tanulmány szerint az okos város projektek hatvan százaléka még ma is csak kísérleti szakaszban van, és sokkal több velük kapcsolatban a biztonsági aggály, mint azt korábban feltételezték.
Szemét, szennyvíz és jó levegő – ma még zömmel csak ebben okosak a városok
Míg az „okos város” ideája lassan egy évtizedes, csak napjainkban kezd az ötletekből valamennyi megvalósulni. A világ számos városában alkalmazzák már a tárgyak internetét (IoT), az ötödik generációs mobil hálózatokat (5G) és a mesterséges intelligenciát (AI); az esetek többségében azért, hogy megelőzzék a problémás forgalmi helyzeteket, növeljék a városlakók biztonságát és csökkentsék a környezeti kockázatokat; IoT eszközök figyelik például folyamatosan a helyi csatornarendszert, a levegő minőségét és a hulladék helyzetet. Az intelligens utcai lámpák energiát takarítanak meg azzal, hogy nyomon követik a gyalogosok mozgását, míg az utakon és a hidakon érzékelők figyelik a páratartalmat, és jeleznek, ha éppen csúszós és veszélyes az érintett útszakasz.
Tavaly már mintegy 14 milliárd okos eszköz működött világszerte a városokban, 2025-re – az előrejelzések szerint – pedig 41 milliárd okos városi hálózat lesz üzemben-írta a privatbankar.hu.
Manapság a mesterséges intelligencia használata jórészt a hulladékgazdálkodás és közlekedésszervezés területére korlátozódik a városokban. A portugáliai Cascais-ban például az érzékelőkkel ellátott köztéri szemétgyűjtők jelentik, ha már nem fér beléjük több hulladék, és közvetlenül kommunikálnak a szemétszállító céggel is, így a kukásautók kihasználtsága jóval gazdaságosabban oldható meg, míg egyébként. Ez utóbbi miatt a városi szemétszállító cég ma már 20 százalékkal kevesebb járművel végzi el ugyanazokat feladatot, mint korábban. Ez pedig a település költségvetése szempontjából sem elhanyagolható tényező.
Az egyesült államokbeli South Bend csatornahálózatának IoT érzékelői folyamatosan figyelik a vízszintet és a beömlő szennyvíz mennyiségét, az eredmény pedig – az indianai egyetem mérése szerint – önmagát igazolja: évente 3,8 milliárd liternyivel kevesebb szennyvíz ömlik most a város folyójába, mint korábban.
Proaktívnak lenni, ne csupán reagálni – ez lenne a cél
Az elkövetkező öt-tíz évben, a szakértők jóslata szerint a városokban működő AI-k a mainál sokkal komplexebb feladatok megoldásában segédkezhetnek majd, és a mainál fejlettebb algoritmusok arra is alkalmasakká teszik őket, hogy előre jelezzenek bizonyos eseményeket, veszélyeket.
A nashville-i tűzoltóság például olyan szoftvert alkalmaz, mely a korábbi tűzesetek, illetve a balesethez való vonulás adatainak összegyűjtésével, kielemzésével abban nyújt majd segítséget, hogy a tűzoltók a korábbiaknál gyorsabban érjenek ki az adott helyszínre. Az elképzelés az, hogy inkább egy proaktív, és ne egy reaktív vészhelyzeti reagálási stratégiát alakítsanak ki.
Az angliai Bristolban éppen egy pilot-projektet tesztelnek a helyi városi tanács munkatársai, melynek révén a szociális munkások feladatai jobban ütemezhetők és a korábbiaknál jóval hatékonyabbá tehetők. Az AI olyan, anonimizált adatok, mint például a tartozás mértéke, esetleges antiszociális viselkedés, és az iskolalátogatás kielemzésével egyfajta családprofilt alkotnak meg, és így belövik azt is, mire is van ténylegesen szüksége a család tagjainak.
Megbízhatóság és civil félelem – ezek miatt aggódnak a felhasználók
Hosszabb távon lehet majd kombinálni a CCTV kamerákat, a mesterséges intelligenciával és az arcfelismerő technológiával, az így kielemzett és továbbított felvételek segítségével a korábbiaknál sokkal több bűnügy előzhető meg időben, mint korábban. Mindezt persze – már csak a lehetséges visszaélések miatt is – civil jogvédő csoportok élesen ellenzik. Komoly aggályok vannak ma még a rendszerbe kötött városi okoseszközök megbízhatóságával kapcsolatban is.
Az intelligens utcai lámpaoszlopok nemcsak az energiahatékony világítást, a levegőminőség-figyelőket, az elektromos töltőállomásokat, a parkolási érzékelőket és a zajmonitorokat egyesíthetik, de komplexitásuk miatt ma még igen könnyen meg is hekkelhetőek. A biztonsági hiányosságok miatt ma még számos távközlési társaság és technológiai munkacsoport dolgozik az IoT és az 5G hálózatok biztonsági szabványain.
2023-ra azt feltételezik a témában járatos szakértők, hogy az intelligens város projektek mintegy 30 százaléka három fő okból bukik majd meg: a technológia képtelen majd kielégíteni a növekvő keresletet, a lakosok aggódnak majd adataik nem biztonságos felhasználása miatt, és az intelligens városok értéke a vártnál jóval alacsonyabb lesz, vagyis ezekben élni nem jelent akkora életminőség javulást, mint korábban hitték.
Az intelligens városi projektek gyakran nem lépnek túl a kísérleti szakaszon, a ma folyamatban lévő ilyen típusú fejlesztések 60 százaléka még ebben a szakban van – állítják a Gartner elemzői. (Financial Times)
