A klímával foglalkozó tudósok között majdnem teljes az összhang, hogy a globális felmelegedés elsősorban az ember által okozott, és jelenleg még felmérhetetlen veszélyeket rejt magában. Az USA egyik legnagyobb bankja is az egész emberiséget fenyegető veszélyként tekint a klímaváltozásra.
Az ENSZ volt vezető klímatárgyalója szerint eljött a polgári engedetlenség ideje. „Ideje erőszakmentes politikai mozgalmakban részt venni, ahol csak lehetséges.” Ezt írja a napokban megjelenő könyvében Christiana Figueres, az ENSZ volt vezető klímakutatója a Forbes cikke szerint, amit a Magyar Hang idéz.
Figueres vezette a tárgyalásokat a 2015-os párizsi klímacsúcson, most pedig The Future We Choose: Surviving the Climate Crisis (A jövő, amit választunk: Túlélni a klímaválságot) címmel jelenik meg könyve stratégiai tanácsadójával, Tom Rivett-Carnac-al közösen. Figueres szerint erőszakmenetes ellenállással lehet rávenni az intézményeket arra, hogy cselekedjenek klímaügyben. Emellett szerinte a szavazás is fontos módszer:
„Sokaknak kell úgy szavaznia, hogy a klímaváltozást tekintik elsődlegesnek. A klímavészhelyzet közben sürgősen rá kell vennünk azokat, akik magas pozíciókért indulnak, hogy a probléma nagyságához mért megoldásokat kínáljanak”, írja Figueres.
A szerzők támogatják az Extinction Rebellion mozgalmat és Greta Thunberget is, és felidézik azokat az aktivistákat, akik a klímaváltozáshoz fogható méretű problémákkal szemben értek el változást: Gandhit, Martin Luther Kinget és Nelson Mandelát. „A polgári engedetlenség nemcsak egy erkölcsös választás, hanem a leghatásosabb módja annak, hogy hassunk a világpolitikára”, írják.
Christiana Figueres több társával közösen, az IPCC éléről való távozása után, 2017-ben a Nature magazinba írt egy tanulmányt, amely arról szólt, hogy 2020-ig van időnk a megfelelő védőlépéseket megtenni a globális felmelegedés katasztrofális hatásait elkerülendő. Három éve azt írták, hogy amennyiben 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása nem csökken, akkor lehetetlenné válik a 2016-os párizsi klímaegyezmény betartása.
Ha a csökkentés időben elkezdődik, akkor 25 év lenne a zéró-kibocsátás elérésére, ha ellenben csak 2020-ban kezdődne meg a dekarbonizáció, akkor már csak 20 év lenne erre, amennyiben pedig 2025-ig emelkedne folyamatosan a kibocsátás, akkor már csak mindössze 8 év maradna, ami nem biztos, hogy elég volna a szén- illetve fosszilis energia-alapú gazdaságnak a megújulókra való átállásra.
Mindeközben a klímával foglalkozó tudósok között majdnem teljes az összhang, hogy a globális felmelegedés elsősorban az ember által okozott, és jelenleg még felmérhetetlen veszélyeket rejt magában. Az üzleti szereplők és a közgazdászok egyre gyakrabban veszik bele a számításokba a klímaváltozás várható hatásait. Pár napja a BBC számolt be arról, hogy a tekintélyes JP Morgan & Chase bank, az USA négy legnagyobb bankjának egyike is az egész emberiséget fenyegető veszélyként tekint a klímaváltozásra és annak hatásaira.
