Míg a légszennyező mátrai lignitblokkok működési engedélye 2025-ben lejár, akár 2029-ig is működnének. De emiatt most már az erőműből Mészáros Lőrincéket bőkezűen kivásárló Orbán-kabinet feje főhet. A kormány szerint a Mátrai Erőmű technológiai átalakítása nemzetstratégiai érdek.
A Mátrai Erőmű a 3-as számú, 220 megawattos (MW) lignitblokkjának 2025 utáni működtetésére már kapott előzetes engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól – tudta meg a Népszava az idén Mészáros Lőrincéktől állami tulajdonba került áramtermelőben szervezett sajtóbejáráson Orosz Zoltán erőműfejlesztési és stratégiai igazgatótól. A vevő, vagyis az MVM a most zajló átvilágítás alapján arról is dönt, hogy további két, egyenként 232 MW-s lignitblokk termelését hasonlóképp meghosszabbítják-e 2029-ig. Nem kizárt, hogy hosszú távon csak a harmadik lignitblokk marad meg a magyar energiarendszer biztonsági tartalékaként.
Bár az erőmű két legelavultabb, 100-100 MW-s blokkja 2023 végéig üzemelhetne, jövő év közepétől már nem tervezik működtetésüket. Az erőmű működési engedélye 2025 végén jár le – tette hozzá Orosz Zoltán. Az Orbán-kormány eddig hol 2029-re, hol 2025-re, hol 2025-től ígérte a mátrai szénblokkok folyamatos bezárását. Miközben az áramrendszer egyensúlyáért felelős, állami Mavir egy nemrég kiadott iratában 2025-26 szerepel, egy másik tanulmányukban az erőmű 2029-ig tartó terveire hivatkoznak.
Környezetvédők a Mátrai Erőmű mielőbbi, de legkésőbb 2025-ös bezárását követelik. Mindehhez alighanem szükség lesz az erőművet ellátó két bánya, a helyi, visontai, és a 80 kilométerre lévő bükkábrányi bánya 2023-ban és 2024-ben lejáró tervengedélyeinek meghosszabbítására. Erre állítólag bírják az illetékes innovációs és technológiai tárca erre vonatkozó ígéretét. A kérdés azért sem lényegtelen, mert a Mátrai Erőmű Magyarország második legfontosabb, közel ezer MW-s erőműve, amely a hazai áramtermelés 14 százalékát biztosítja. (Igaz, kihasználtsága egyre csökken.) Orosz Zoltán leszögezte: az MVM mint új többségi tulajdonos elkötelezett amellett, hogy új áramtermelési módok telepítésével lényegében fenntartja a telephely energiaellátási szerepét, “kiemelt figyelmet fordítva” a munkaerőre.
Bemutatójában e szempontból a legfontosabb beruházásnak egy 500 MW-s gázerőműterv szerepelt, aminek “indítható az engedélyeztetése”. Terveznek egy válogatott szeméttel üzemelő, 31,5 MW-s blokkot is. A visontai és a bükkábrányi telephely mintegy 200 MW-nyi napelem telepítésére is alkalmas. (Jelenleg már üzemel egy 16 MW-s Visontán és egy 20 MW-s Bükkábrányban, az MVM közvetlen tulajdonában.) Terveznek egy 50 MW-s akkumulátoros tárolót is (az eljáráson belül ez igen nagynak számít). A Népszava kérdésére az erőműfejlesztési és stratégiai igazgató abbéli reményének adott hangot, hogy a természetes csökkenésen túl ezek és a kiegészítő tevékenységek révén megtartható a foglalkoztatotti létszám. (Jelenleg az erőműben 2 ezren, a telephelyen az ipari parkkal együtt 4,5-4,7 ezren dolgoznak.) A sajtóbejáráson amúgy alapvetően az erőmű javarészt több évtizedes berendezéseinek működését mutatták be, a rátelepült iparral – így elsősorban a gipszgyártókkal -, valamint lignit külfejtésekkel együtt. Az előadók elegendőnek nevezték e tájsebek jövőbeni helyreállítására félretett, jelenleg mintegy 21 milliárdos céltartalékot. Egyes forrásaink szerint a helyreállításhoz ennyire se lesz szükség, míg mások akár százmilliárdos, Mészáros Lőrinc helyett immár az adófizetőket terhelő költségről beszélnek. A külfejtésekből ilyenkor fák beültetésével a tájba illeszkedő völgyeket alakítanak ki. Arra a kérdésünkre, hogy a bemutatott, megfeszített munkából hogy lett tavaly közel hatmilliárdos veszteség, Orosz Zoltán illetékesség híján nem kívánt nyilatkozni, majd munkatársai a beszélgetésből “kimentették”. A térséget bűzlő szerves anyaggal elárasztó, Mészáros Lőrincék tulajdonában maradt Viresol a bejárásból kimaradt.
Új pályázatok az iparnak
Több mint 40 milliárd forint igényt támasztottak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 12 milliárd forint keretű, energetikai innovációs mintaprojekt-támogató kiírására jelentkezők – közölte Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárra hivatkozva a szaktárca. Az ITM márciusban négy pályázatot írt ki, a karbonmentes energiatermelést megkönnyítő eljárások, a naperőművekhez szükséges hálózati fejlesztések, a települési földgáz megújulókra cseréje és az energiaközösségek témakörében. A legnagyobb érdeklődés ez utóbbi, 2 milliárdos keretösszegű kiírásra mutatkozott. A pályázat kétfordulós: az előzetesen támogatott ötletek anyagait szeptemberig kell benyújtani. A pénzügyi hátteret az ország szén-dioxid-kvótabevételei biztosítják – tette hozzá Kaderják Péter. Egy másik közleményük szerint az államtitkár két uniós pályázati forrást is bemutatott egy, 50 hazai szolgáltató, illetve az Európai Bizottság képviselőinek részvételével tartott online tájékoztatón.
A bizottság által meghirdetett, tízmilliárd eurós keretösszegű Innovációs Alap 2020 és 2030 között főképp nagy, bemutató jellegű szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési fejlesztések 60 százalékát állja vissza nem térítendő támogatás formájában. Az első, egymilliárd eurós felhívást július 3-án hirdették meg 7,5 millió euró feletti tervek számára. A beadási határidő október. Az ennél kisebb fejlesztések kiírása az év végén, az eredményhirdetés 2021 második felében várható. A szén-dioxid-kibocsátási egységekből állt Modernizációs Alap célja az energiahatékonyság előmozdítása, valamint az iparág feújítása az EU tíz keleti tagállamában. Ennek felhívása jövőre várható – hangsúlyozta Kaderják Péter.
A Mátrai Erőmű technológiai átalakítása nemzetstratégiai érdek
Orbán lódított a Mátrai Erőműről
Már a tavaly decemberi adásvételi szerződésen is szerepelt a ligniterőmű márciusban közzétett, 17,44 milliárdos vételára – derült ki a Párbeszéd adatigénylése nyomán. Az állam ennél még ötmilliárddal többet is fizetett Mészáros Lőrincéknek.
