Az Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet állásfoglalása a légi kémiai szúnyogirtás ismételt engedélyezéséről.
Annak ellenére, hogy a légi úton kijuttatható kémiai irtószerek engedélye -toxikológiai okok miatt és az EU-s normatíváknak megfelelően- 2019-ben megszűnt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra engedélyezte a deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel történő légi szúnyoggyérítést.
Az NNK tájékoztatása szerint a döntés hátterében járványügyi megfontolások állnak, mivel Magyarországon több idegenhonos (inváziós) faj jelent meg, amelyek potenciálisan trópusi betegségek kórokozóit terjeszthetik. A Magyarországon újonnan megjelent csípőszúnyogok különböző kórokozók terjesztésében játszott tényleges szerepe azonban egy tisztázásra váró komoly kutatói feladat, a jelenleg rendelkezésre álló hazai felmérések adatai egyelőre nem utalnak járványügyi helyzetre.
![](https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/06/azsiai-tigrisszunyogok.jpg)
Az Ökológiai és Botanikai Intézet az egyik inváziós faj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) hazai elterjedését vizsgálja, és az eddig begyűjtött minták negatív eredményeket szolgáltattak a tesztelt vírusok jelenlétére vonatkozólag. Mindamellett a légi úton történő szúnyoggyérítés, amely csak az esti órákban végezhető, nem hatékony az egész nap aktív fajok ellen, amely körbe a legtöbb idegenhonos faj tartozik. Ráadásul ezek a fajok csak bizonyos megyékben fordulnak elő, így a célterületek kijelöléséhez egy előtérképezés szükséges.
Az ezt nélkülöző irtási gyakorlat kis hatékonyságú lesz az inváziós fajokra nézve, míg az ország nagy részén értelmetlen környezetterhelést fog eredményezni. A légi kémiai védekezésnek jelentős környezetszennyező (ökotoxikológiai) mellékhatásai vannak, mert a leggyakrabban alkalmazott hatóanyag (deltametrin) közismerten mérgező számos más (sokszor hasznos) repülő rovarfajra, és felhalmozódik vizi gerincesekben is, ezzel akár tömeges halpusztulást is okozhat.
A szer egészségügyi hatását már emberben is kimutatták. A fentiek alapján a légi kémiai szúnyogirtás ismételt engedélyezése ökológiai és tudományos alapokon nem indokolt.
A kémiai módszer: permettel kijuttatott idegméreg
„Azzal, hogy az Európai Unió január elsejétől nem engedélyezi a légi irtást, a helyzet sok tekintetben romlott – állítja Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. – A levegőből hulló permettől megmenekültek a levelek fonákján megbúvó rovarok. A földi permetezés révén azonban a méreg oldalirányban terjed, az eldugott helyekre is bejut, hatékonyabban pusztít. Van olyan szer, amelynél ezer elpusztult rovarból egy a csípőszúnyog, és olyan is, ami hatékonyabb, mert száz leterített rovar között kettő csípőszúnyog van. Azt eddig nem verték nagydobra, hogy korábban a szert hektáronként tíz liter gázolajjal együtt juttatták ki Magyarországon. Most már paraffin származékot használnak, fehérolajat, ami nagyon apró párafelhőt eredményez – és azt is, hogy rárakódva például a madártojásokra, eltömi a pórusokat, és ezáltal befulladnak a fiókák. A kémiai védekezés további hátránya, hogy csak a kifejlett szúnyogokat pusztítja el, a lárvákat nem. Azok kikelnek” – részletezte Orbán Zoltán.
Részletek: Zsákutcában a magyar szúnyogirtás – na persze Brüsszel a bűnös
Nyitókép: légi szúnyogirtás H. Szabó Sándor MTI