A Volkswagen csoport egyik legnépszerűbb autója a Golf GTE Plug-In Hybrid. A Hybrid szóból már tudni lehet, hogy a szóban forgó autó egy félig elektromos és félig hagyományos üzemű gépjármű. A hagyományos meghajtást egy benzines, 150 lóerős 1.4TSI biztosítja.
Az autó a gyári papírok szerint 204 lóerős a benzines és az elektromos meghajtással együtt. Az elektromos motor teljesítménye 102 lóerő, a benzines motor pedig 150 lóerős, a nyomaték pedig 350 Nm.
Chiptuning előtti mérés eredményei
A benzines motor teljesítményét viszonylag nehéz pontosan lemérni, ugyanis az elektromos motor mindig picit besegít neki. A szinkronizálható Dyno fékpadon történő mérés eredményei szerint a Golf GTE Plug-In Hybrid benzines motorjának teljesítménye 223 lóerő. Ez gyakorlatilag 19 lóerővel több, mint amennyinek a gyári adatok szerint lennie kellene. A nyomaték a fékpadon történő mérés szerint 396 Nm, ami szintén több, mint a gyári adat, egészen pontosan 46-tal több annál.
Chiptuning hatása a Golf GTE Plug-In Hybridre
Chiptuning után a Golf GTE Plug-In Hybrid teljesítménye felment 271 lóerőre, ami a tényleges, mért teljesítményhez képest 38 lóerőnyi növekedés, a gyári adatoknál pedig 67 lóerővel több. A nyomatékot is megváltoztatta a chiptuning, ugyanis utána az autó nyomatéka 462 Nm lett, ami 56 Nm-rel több, mint a szinkronizálható Dyno fékpadon mért nyomaték, az autó hivatalos nyomatékánál pedig 112 Nm-rel több.
A Golf GTE Plug-In Hybrid esete jó példa arra, hogy hybrid autók esetében is jelentős teljesítmény- és nyomatéknövekedést lehet elérni chiptuninggal.
Ha érdekel, mi is az a chiptuning, akkor érdemes elolvasnod az AET CHIPtuning leírását.
A mérés fontossága
Sok szervizben az esetek többségében nem mérnek a módosítások előtt, és arra is van példa, hogy azt követően sem. Ennek több oka is lehet, egyrészt a lustaság vagy a megfelelő mérőeszközök hiánya. Az is jellemző, hogy azért mellőzik a mérést, mert azt mondják a vevőnek, hogy ha beül az ülésre és rátapos a gázra, akkor úgyis érezni fogja a változást, és az többet jelent a számoknál, a vevő pedig sok esetben érzi is, néha még a ténylegesnél jóval nagyobb változást is érez.
A mérés elhagyása egyrészt a vevő félrevezetése is, illetve az elvégzett munka eredményességéről sem lehet így képet kapni. A javulás és a növekedés kimutatásához érdemes a folyamat előtt és után is mérni. Onnantól kezdve, hogy van egy számunk az autó teljesítményéről a módosításokat megelőző állapotban, illetve egy másik számunk a módosítások végrehajtása utáni állapotban elért teljesítményéről, már az egész csak színtiszta matematika. Egy egyszerű kivonással máris látni lehet, hogy valójában mennyi volt a javulás és a növekedés.
Gondolhatnánk, hogy fölösleges előtte is lemérni, hiszen ott vannak a gyári adatok, azonban láthattuk fentebb, hogy a tényleges adatok nem mindig egyeznek azzal, amit a gyártó leír.
