A Föld Napján különböző természetvédelmi egyesületek, alapítványok nyílt levelet intéztek Miniszterelnök Úrhoz, elsősorban azért, hogy Magyarországon megerősítsék a természetvédelmi intézményrendszert, a természetvédelmi ágazatot. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnökének közleménye.
Mindezt annak keretében tették, mely az elmúlt két hétben a híranyagokban sokhelyütt vezető cikként szerepelt és érintette a magyar vadgazdálkodók és vadászok érdekeit is. Ennek kapcsán szükségesnek tartjuk kinyilatkoztatni, hogy egyetértünk a természetvédelem ilyen irányú törekvéseivel, megjegyezve, hogy a Magyarországon élő védett és vadászható fajok kezelése, az ökológiai egyensúly fenntartása, kizárólag szakmai alapon történhet, a mező- és erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a vadgazdálkodás érdekeinek figyelembe vételével és összhangjának a megteremtésével.
A vadászati civil szervezetek a napokban nyilvánosan kezdeményezték, hogy azt a két hete tartó nyilatkozat háborút, melyet a vadász- és természetvédő szervezetek folytattak egyes túlszaporodott védett fajok vadászhatóvá tételének felülvizsgálata érdekében, szakmai alapokra helyezve, politika mentesen kellene lezárni.
A kérdés rendeződni látszott, mert szóbeli megállapodás született a jelentősebb természetvédelmi és vadászati szervezetek között, hogy rövid határidőn belül kizárólag szakmai alapokon – az eddigi kutatási eredményeket, megfigyelési adatokat és tapasztalatokat felhasználva – tárgyaló asztalhoz ülnek. A természetvédelmi civil szervezetek a megállapodás ellenére mégis tovább kívánták folytatni a nyilvános vitát és a Föld Napján ismét a politikai vezetést célozták meg Miniszterelnök Úrhoz írt nyílt levelükkel.
A vadászati szervezetek megerősítve korábbi álláspontjukat úgy gondolják, hogy kizárólag szakmai alapon kell a tárgyalásokat folytatni, nem egymás ellen harcolni, hisz a magyarországi élővilág sokféleségének védelmét csak együttgondolkodással lehet megvalósítani. Sajnálatos, hogy egy kimondottan szakmai kérdésből, bizonyos politikai körök zűrzavart igyekeztek kelteni, nem kímélve egyes politikusokat sem.
A vadászati érdekképviseletek továbbra is kérik a túlszaporodott fajok állományának felülvizsgálatát, különös tekintettel a ragadozókra, melyek túlzott védelmével nemcsak a vadászható fajok, hanem a védett énekes madarak és más fajok is veszélyeztetve vannak.
A Washingtoni Egyezményből származó feladatok magyarországi alkalmazásának felülvizsgálata is időszerű és szükséges, melyet elsősorban a világ különböző országaiban vadászó magyar vadászok legális trófea behozatalának egyszerűsítését kell, hogy szolgálja.
A nemzeti parkok vadászati jogosultságának elvételét senki nem kezdeményezte, viszont a felügyeletét országos szinten egységesen kell kezelni a többi vadászatra jogosultéval, nem szabad kivételt tenni.
A nyílt levélben a természetvédelmi szervezetek kifogásolták, hogy a vadászok kérték az Országos vadgazdálkodási Alap visszaállítását. A költségvetési források bevonása a vadgazdálkodási ágazatba miért ne lenne megalapozott? A vadgazdálkodás a mezőgazdaság egyik ágazata, és ha a növénytermesztés az állattenyésztés vagy a méhészet, halászat részesülhet támogatásban a vadgazdálkodás miért nem? A magyar vadászat 15 milliárd Ft árbevétele – igaz csepp a tengerben – de az amúgy is szűkös költségvetésben nem lebecsülendő. Ha hozzávesszük, hogy ezt a vadászok részben közösségi munkával teremtik elő és állami támogatással még jelentős munkahely teremtő ereje is lehetne, a kormányzat részéről megfontolandó az ágazat állami támogatása.
A vadászok ma is vallják, hogy a vadászat aktív természetvédelem és vadász nélkül vad sem lenne a faunában. A biológiai egyensúly fenntartásának meghatározott szereplői és a jövőben is azok kívánnak maradni. Bíznak abban, hogy a szakmai párbeszéd, mely már megkezdődött a természetvédelmi és vadászati civil szervezetek között, folytatódik és eredményre fog vezetni.
Ha a természetvédelmi szervezetek látják – és erről megnyilatkoztak levelükben – hogy Magyarország egyes régióiban túlszaporodott a nagyvad állomány (szarvas, vaddisznó) és ez jelentős károkat okoz a mezőgazdaságnak, a természetvédelemnek, a minőségi vadgazdálkodásnak, akkor bizonyára ugyanígy be fogják látni, hogy az elmúlt húszévnyi védelem alatt jelentős mértékben felszaporodott egyes ragadozók és más védett fajok is, olyan károkat okoznak, mely sem a vadgazdálkodásnak, sem a minőségi természetvédelemnek nem lehet célja.
A vadgazdálkodással és vadászattal foglalkozó szervezetek és az 57.000 magyar vadász egyetért azzal, hogy a természetvédőket és a vadászokat több érdek köti össze, mint elválasztja így kész a valós szakmai párbeszédre és az együttműködés folytatására. Sajnálja, hogy félreértéseken és félremagyarázásokon alapuló tudatosan gerjesztett vitákkal próbálják egyesek aláásni a sokéves, mindig előre mutató eredményes együttműködést.
A Miniszterelnök Úrhoz intézett levél támogatójaként sok természetvédelmi civil szervezet szerepel. A vadgazdálkodók és vadászok részéről a szakma több mint 1.000 egyesületet, alapítványt, érdekképviseletet, szakmai intézményt tudna felsorakoztatni, de úgy gondoljuk, nem ez adja meg a téma fontosságát és a közlemények súlyát, a vadászok nem erőből kívánnak párbeszédet folytatni, hanem a problémákat mindenki számára megnyugtatóan rendezni.
Pechtol János,
az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke
Kapcsolódó anyagok:
A vadászok közérzete vagy a természetvédelem a fontosabb?
Nincs napirenden a szalonka vadászhatósága
Tisztességes párbeszédet a vadászatról
Az év inspiráló nője: Dr. Rodics Katalin
Vadászat veszélyeztetett fajokra és természetvédőkre?
Megújítható a vadgazdálkodás szabályozása
Országos Magyar Vadászati Védegylet közleménye
Visszaélt befolyásával Semjén Zsolt?
