Ékszerdoboz kontra feketedoboz, beígért diákváros a korszerűnek mondott, kommunista Fudan Egyetemmel együtt vagy átverés és eladósodás, s még az unokáinkat is érintő katasztrófa? Mit szól ehhez a várostervező szakember, aki tudja mitől látványterv a látványterv, sőt, számol és kíváncsi? Mi is az a Diákváros, mit jelentett az egykor Miskolcon és mit a messzi Helsinkiben, ahol a világhírű finn építész, Alvar Aalto tervezte meg a magyar szemmel már-már utópisztikusnak tűnő egyetembirodalmat…
Éles vitához vezetett Ferencváros és Budapest vezetése és az Orbán-kormány között a tervezett Fudan Egyetem ügye, mióta egy kiszivárgott dokumentum szerint a kínai felsőoktatási intézmény budapesti campusának a felépítése 540 milliárd forintba kerülne, melyet kínai hitelből kínaiak építenének. A kormány annyira lelkes a saját ötletétől, hogy az első sajtóhírek szerint feláldozná a 8-10 ezer fősre tervezett Diákváros tervét, annak a IX. kerületi Diákvárosnak, amely pedig a már épülő Atlétikai Stadionért kötött deal részét képezte, és amelyet Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester az egyik ütőkártyának is tekintett a stadionról szóló helyi vitában is.
Azóta a kormány cáfolt, ígér fűt és fát is, meg egyetemet és Diákvárost is. Baranyi népszavazást kérne a 13 hektáros terület helyi tulajdonban lévő részének átengedéséről. Palkovics államtitkár zsarolással vádolja a Fővárost, amiért ha lesz a Fudan, akkor a főváros visszalép az atlétikai vb támogatásától. Baranyi zsarolásnak tartja Palkovics ajánlatát, mert az állatmtikár szerint ékszerdoboznak titulált szuperegyetemi negyed felhúzása vagy megtörténhet, vagy semmi sem épülhet a helyén és – az államtitkár szerint – akkor Baranyinak nem csak a saját lelkiismeretével, de a választói előtt is el kell számolnia azzal, hogy hátráltatja egy igen lepusztult városrész korszerűsítését.
Miközben mindenki zsarolással vádolja a másikat, Palkovics most fehér asztal mellé invitálta a feleket. Ember legyen a talpán, aki követni bírja a vita napi fordulatait, és kiszámíthatónak látja annak politikai hullámait, mi most ebből kimaradnánk!
A RÁDIÓ9 PODCASTJÁBAN helyette megkérdezte először is Ongjerth Richárdot, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. vezető tanácsadóját, a BME Városkommunikációs Műhelyének vezetőjét, ő mit olvas ki a vitából és a nyilvánosságra hozott tervekből?
Magyarországon többek közt Miskolcon jött létre városon kívüli egyetemváros. Susánszky Anna, egykori ferencvárosi lakos, Miskolcon végzett kultúrantropológus, ma az ugyancsak kerületünkben működő Semmelweis Egyetem, a SOTE oktatója, jelenleg orvosi szociológiát tanít. Magánemberként kezdtük a beszélgetést, mint egykori miskolci hallgatóval az ottani diákváros- élményekről, de később megkerülhetetlennek tűnt egy ponton, hogy kis kanyart is tegyünk, amikor diákközösségük jelenlegi, a járványnak is köszönhető extra leterheltsége került köztünk szóba….
Szerkesztőségi beszélgetéseink során is megerősödött bennünk az az érzet, hogy bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sokat hallott diákváros szó hallatán mind ugyanarra gondolunk, és tudjuk az hogy születik és hogy működik. Aztán felhívtuk Moscu Katalin kolozsvári építész barátunkat – aki a mesterképzése két évét töltötte Finnországban, egy Helsinkihez közeli diákvárosban, – és leesett az állunk…. Öveket bekapcsolni, ha már ékszerdobozt ígér a kormány, nézzük a finn modellt!! A helyszín Otaniemi , egy 5,2 négyzetkilométeres, 1960-as években épült és azóta is folyamatosan fejlesztett egyetemváros, kb. 3500 lakossal.
A Diákváros körüli vita alakulását figyelemmel kísérjük majd a jövőben is, addig is hallgassanak minket máskor is!
Korábbi podcastjaink és műsoraink visszahallgathatók a Radio9.hu oldalon.
Barna Era szerkesztő.
Nyitókép: diákváros terv Snøhetta ZOA Studio
