A Greenpeace aktivistái négy napig akadályozták a Cairn Energy olajfúró tornyának munkáját a sarkvidéken, majd letartóztatásuk után újabb 18 aktivista szállta meg a tornyot, mert a cég nem adja ki az esetleges üzemzavarok kezelésére vonatkozó akcióterveit. Az aktivistákat, köztük a magyar Major Dávidot a dán haditengerészet különleges alakulata távolította el a toronyról.
A különösen értékes sarkvidéken, ahol a narválok fontos populációja található, egy Mexikói öbölhöz hasonló katasztrófa elhárítása még nehezebb lenne, a kiömlött olaj feltakarítása pedig – a brit kormány szerint is – lehetetlen. A Cairn Energy ügyvédei csillagászati, napi 2 millió eurós kártérítési perrel akarják elhallgattatni a Greenpeace-t.
Ma reggel a Greenpeace hivatalos panaszt nyújtott be a grönlandi parlament ombudsmani hivatalánál. A panaszban kifejtik, hogy a Greenpeace 17 különböző dokumentumba kért betekintést, ám csak kettő esetében tették ezt lehetővé. A grönlandi Ásvány és Petróleum Hivatal nem hajlandó nyilvánosságra hozni azokat az iratokat, amelyek részletezik, hogy a Cairn hogyan kezelne és finanszírozna egy esetleg bekövetkező olajszivárgást. Ezekből a technikai jelentésekből ugyanis egyértelművé válna, hogy mennyire rizikós az olajfurás az Északi-sarkon.
A Greenpeace már többször kérte a dokumentumok nyilvánosság elé tárását, hogy független szakértők is megvizsgálhassák. Miután ezt a Cairn megtagadta, újabb 18 aktivista foglalta el a Leiv Eiriksson fúrótornyot és nyolc órára megint leállt a munka.
Major Dávid, aki egy daruhoz láncolta töltötte el ezt a nyolc órát, letartóztatása előtt így nyilatkozott: „A Cairn ügyvédeinek több millió eurós büntetésekkel való fenyegetése jól mutatja, hogy a végsőkig titokban akarják tartani az olajszivárgási akciótervet. A Cairn bevetheti az összes méregdrága ügyvédjét, mi akkor is követelni fogjuk, amit az embereknek joguk van tudni. De ki fog derülni, amit a szakértők már hónapok óta mondanak: nem lehetséges megtisztítani a sarkvidéket egy esetleges olajszivárgás után.” „A visszahúzódó jeget úgy kell felfognunk, mint egy figyelmeztetést: elérkezett az idő, hogy túllépjünk az olajon, és tisztább technológiába fektessünk be. Elérkezett az idő, hogy megálljt parancsoljunk, és eltávolítsuk az olajcégeket a sarki régióból, ezzel is megmutatva, hogy a fosszilis üzemanyagok korszakának vége.”
2011. június 1-én, szerda este a rendőrség eltávolított két aktivistát, akik négy napon át akadályozták a fúrást azzal, hogy beköltöztek egy, a Leiv Eiriksson fúrótorony alatt felfüggesztett sarki túlélési tartályba. Szombaton legalább újabb tíz órára leállt a fúrás, amikor a 18 aktivista megmászta a fúrótornyot. Őket jelenleg a grönlandi főváros, Nuuk egyik börtönében tartják fogva. A Leiv Eiriksson egyike azon két fúróeszköznek, amelyek a grönlandi partok mellett működnek. A világ olaj-óriásai nagy érdeklődéssel figyelik a Cairn esetét. Ha olajat találnak a nyár folyamán, akkor az Exxon, a Chevron és más óriáscégek (akik már felvásárolták a grönlandi licenszeket) szintén fúrni kezdenek a térségben, és kezdetét veszi egy új sarkvidéki olaj-láz.
A múlt hónapban napvilágra kerültek olyan angol kormányjelentések, amelyekben szakértők elmondják, hogy egy sarkvidéki olajszivárgást „gyakorlatilag lehetetlen lenne felszámolni”:
Kedden a Cairn részvényei zuhanásnak indultak, miután a londoni kereskedők visszatértek a hosszú hétvége után – a médiaelemzők a Greenpeace aktivisták jelenlétének tudták be az árcsökkenést, mely a hét hátralevő részében is folytatódott.
A Cairn maga is beismeri, hogy a fúrások következtében még egy baleset bekövetkezte nélkül is 9.000 tonna vegyszer fog a Davis-szorosnál lévő vizekbe kerülni – beleértve 180 tonnányi ún. vörös-listás vegyszert (ez több mint az összes norvég és dán éves olajfúrásból származó szennyezés).
A vállalat azt is beismerte, hogy évtizedekig tart, mire az olajkutatásokból származó haszonból magának Grönlandnak is jut majd, miközben a Cairn tevékenysége végzetesen fenyegeti a grönlandi halászatot, amely a sziget exportjának 80%-át adja.
A helyet, ahol a Cairn fúrni szándékszik, „Jéghegy Átjáró”-nak nevezik. A vállalat úgy tervezi, hogy elvontatja a jéghegyeket, vagy vízágyukkal próbálja elterelni őket, nehogy beleütközzenek a fúrótoronyba. Ha túl nagyok, akkor a cég bevallása szerint át kell majd helyezni magát a tornyot. Az elmúlt évben 260 km2-nyi jég szakadt le a „Jéghegy Átjárótól” északra fekvő Petermann gleccserről. Ez a térség amúgy a narvál populációjáról híres.
Kapcsolódó anyagok:
