A BKV súlyos finanszírozási gondjaira kínál megoldást a Levegő Munkacsoport. A civil szervezet az uniós források ésszerűbb felhasználását, valamint „a használó és a szennyező fizet” elvek következetes alkalmazását ajánlja Tarlós István főpolgármesternek. Elhalasztják a BKV ügyében holnapra összehívott rendkívüli közgyűlést. 42 milliáros büntetési csekk Matolcsy Györgynek.
A működés biztonsága, a színvonalasabb közlekedés, valamint az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében sürgető kihasználni az autóbuszcserében rejlő lehetőségeket. Most ugyanis már uniós támogatásból is be lehetne szerezni korszerű, nulla emissziós autóbuszokat. Követni kell a többi uniós főváros példáját, így például Bukarestét, ahol az elmúlt években vadonatúj buszokkal cserélték le az összes régi buszt.
Haladéktalanul szigorítani szükséges a teherforgalmi behajtási díj beszedését, hiszen jelenleg – jogsértő módon – az érintett tehergépkocsik több mint 80 százaléka után nem fizetik be a díjat, ami évi 8 milliárd forint bevételtől fosztja meg a fővárost. Egyúttal jelentősen emelni kell a díjakat, hiszen azok (reálértéken számolva) alacsonyabbak, mint 20 évvel ezelőtt. Itt is Bukarest ajánlható követendő példaként, ahol a teherforgalmi behajtási díj 10-15-ször magasabb, mint nálunk.
A dugódíjhoz hasonló eredménnyel járna a parkolási rendszer olyan átalakítása, hogy a nem helyben lakóknak mindenütt fizetni kelljen parkolási díjat. Ez évi 20-30 milliárd forint bevételt eredményezne. A Levegő Munkacsoport egyúttal arra is javaslatot tett, hogy miként valósítható meg gyorsan és viszonylag kis költséggel a teherforgalmi behajtási díj hatékony ellenőrzése és a parkolási rendszer átalakítása.
A Budapest főpolgármesterének írt levél a javaslatok részletes ismertetésével és indoklásával itt található.
Elhalasztják a BKV ügyében holnapra összehívott rendkívüli közgyűlést.
A fővárosi Fidesz-KDNP-frakció kérésére a főpolgármester elhalasztja a Fővárosi Közgyűlés szerdára tervezett rendkívüli ülését, mivel a képviselőcsoport "határozott ígéretet tett a kormánnyal folytatott, a BKV-ról szóló egyeztetés felgyorsítására". Erről Tarlós István főpolgármester és Németh Zoltán, a frakció vezetője ma közös közleményben tájékoztatta az MTI-t.
A városvezető múlt pénteken a BKV kritikus helyzetével indokolta az ülés összehívását. A holnapra tervezett közgyűlésen döntöttek volna egyebek mellett arról, hogy a főváros 15 százalék forrást zárol az intézményeknél, s az összeget a BKV működési céljaira fordítja, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújt a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt ad április 30-ig, befagyasztja az összes nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelés következhetett volna. Ezen intézkedések feltétele volt, hogy a kormány szabadítsa fel a 32 milliárd forintos normatív támogatást és adja meg a főváros által kért 21 milliárd forintos segítséget. A főpolgármester akkor azt mondta: ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódna, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság.
"Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" – tette hozzá Tarlós István.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter december 21-én Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkárt jelölte ki, hogy egyeztessen a BKV gazdasági és pénzügyi helyzetének stabilizálásáról Tarlós Istvánnal. A főpolgármester pedig Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatóját nevezte ki tárgyalópartnernek. Az MTI úgy tudja, hogy az egyeztetés már megkezdődött a két fél között. Tarlós István többször is jelezte: a találkozót előkészítő tárgyalásnak tartja, megállapodást ugyanis csak a kormánnyal tud kötni.
Orbán Viktor kormányfő vasárnap a főváros által a BKV működéséhez kért állami támogatásról szólva azt mondta, a kabinet a budapestiek oldalán áll, de hosszabb távon szerinte fenntarthatatlan, hogy az ország legjobban fejlődő gazdasági térsége ne tudja a szegényebb országrészektől való forráselvonás nélkül megszervezni a tömegközlekedését. A miniszterelnök közölte: a fővárosnak meg kell oldania, hogy a kormány támogatása nélkül is működjön a tömegközlekedése, mivel azonban az csak fokozatosan történhet meg, a kormány addig is "szívesen társul" olyan programhoz, amely a BKV hosszú távú fenntartásáról szól, ráadásul várható, hogy a közösségi közlekedés kérdését az IMF is napirendre akarja venni.
A főpolgármester tegnap nyolc pontból álló javaslatcsomagot küldött a kormányfőnek a BKV helyzetének hosszú távú rendezése kapcsán. A városvezető a MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva kívánatosnak nevezte a hosszú távú megoldást, ugyanakkor megjegyezte: ha "most a rövid távú problémát nem oldjuk meg a kormánnyal közösen, akkor semmiféle hosszú távú megoldásnak nincs értelme és létjogosultsága, mert másfél hónapon belül összeomlik a BKV".
Az állam fizesse meg tartozását a közösségi közlekedést használóknak!
A rendkívüli fővárosi közgyűlés elhalasztása nem old meg semmit, tovább nyújtja a BKV helyzetének rendezését. Csak újabb bizonyíték arra, hogy Tarlós és a Fidesz egymás zsarolására használja a BKV-t, két millió budapesti és agglomerációban élő embert használva túsznak. A főváros közösségi közlekedésének logikus, átlátható és fenntartható finanszírozási modellre van szüksége. Ez elmaradt az elmúlt 21 évben, az elmúlt másfél évben pedig a Fidesz-Tarlós csaták miatt a BKV már a csőd szélére került. Tarlós és a Fidesz gyakorlatilag egymást zsarolja a BKV-val, Matolcsy és a kormány pedig nem tartja be az ígéreteit. Ebben a játszmában a 2 millió budapesti és agglomerációban élő a túsz.
LMP büntetési csekk Matolcsy Györgynek
Az LMP fővárosi frakciója a mai napon BKV-s büntetési csekket adott át Matolcsy Györgynek címezve a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Az LMP azt kéri a kormányzattól, hogy először fizesse ki az elcsalni tervezett 2012-es forrásokat, fizesse ki a 2012-ben megrendelt szolgáltatást. Egyrészt oldja fel a – 2006 óta változatlan árú – 32,2 milliárdos állami normatíva zárolását és fizesse meg a kedvezményes – diák-, nyugdíjas-, kisgyerek- – jegyek és bérletek fogyasztói árkiegészítéséből elbliccelt 10 milliárd forintot. Ha ezeket a tartozásait rendezi, még lényegében nem adott egy plusz fillért sem a fővárosi közösségi közlekedésére, hiszen a BKV kb. 33 milliárd Ft adót és járulékot fizet be évente a központi költségvetésbe. A BKV tehát az állam felől nullszaldós. Az évente fizetendő összeg normalizálása után a kormánynak van még egy feladata: a felhalmozott hátralék kiegyenlítése. A fogyasztói árkiegészítésből elbliccelt összeg 2002 óta mintegy 50 milliárd forintot tesz ki. A BKV 67 milliárdos adósságából tehát legalább ennyit az államnak kötelessége állni.
Ezután a Fidesz-főváros, illetve a kerületek-főváros ellentéteket félretéve ki kell alakítani Budapest közösségi közlekedésének kiszámítható finanszírozási rendszerét. Ehhez szükséges az egységes közlekedési kassza, amibe a közlekedéssel kapcsolatos minden bevétel befolyik és azt kizárólag a közlekedési rendszer fenntartására szabad fordítani. Az LMP már többször kifejtette, hogy megoldható lenne a közlekedés finanszírozása csak a közlekedéshez köthető bevételekből is, ha lenne rá akarat. A teherforgalmi behajtási díjak beszedésének növelése akár 7 mrd Ft-ot hozhat, a parkolási pénzek fővároshoz való visszarendelése tízmilliárdos nagyságrendű és a reklámfelületek áron aluli értékesítésének megszüntetése is milliárdokat jelentene. A dugódíj bevezetésével ugyanakkor óvatosan kell bánni, hogy ne sarcként éljék meg az emberek. A díj csak akkor elfogadható az emberek számára, ha az ebből befolyó évi 20-30 mrd Ft-os bevételt a közlekedési rendszer fenntartására és fejlesztésére költik, tehát szolgáltatást kapnak érte. Felül kell vizsgálni továbbá a bódékba kiszervezett jegyárusítás többletköltségét (a jutalék mértéke 5%) és a BKV kőkorszaki jegyrendszerét, aminek köszönhetően a bérlettel nem rendelkező utasok 3/4-e egyszerűen bliccel, mert az átszállást büntető jegy irreálisan drága. Az előző javaslatok hatalmas lehetőséget jelentenek, de nem csak Budapest számára, hiszen Budapest közlekedési rendszerét nem lehet elvágni a városhatárnál!
A már most is magas jegyárak további emelése nem járható út, hiszen az utasok eddig is az Európában megszokott mérték felett finanszírozták a céget: a BKV 132 milliárdos főösszegéből 51 milliárd forintot az utasok fizetnek. Az LMP álságosnak tartja, hogy a fővárost arra kényszeríti a kormány, hogy összes intézményi költségvetésének 15%-át zárolja és leépítse a nem kötelező feladatait. A fővárosi oktatási, gyermekvédelmi, kulturális és hajléktalanellátó intézményeinek ellehetetlenítése egy újabb szomorú lépés a főváros leépítése felé, amihez nem járulhatnak hozzá az esküt tett képviselők, akik közül ráadásul többen a parlamenti szavazógép részei.
Kapcsolódó anyagok:
