A Motianling projekt keretében Dél – Kínában, az Észak-Szecsuani tartományban mozgásérzékelő kamerákat állítottak fel, hogy megismerhessék a pandák viselkedését, természetes életmódját. Eddig még nem sikerült felvételt készíteni arról, ahogy természetes közegben húst fogyasztanak.
A pandák javarészt bambuszrügyeket és leveleket esznek. De ha sikerül elkapniuk egy kisemlőst vagy halat, vagy akár belebotlanak egy tetembe, azt is szívesen elfogyasztják. Rokonaihoz, a medvékhez hasonlóan méhkaptárokat is szívesen fosztogatnak.
Az óriás pandának, mint önálló fajnak a fölfedezése óta eltelt viszonylag rövid idő alatt rohamosan csökken az egyedszáma. Hivatalosan nem pusztán veszélyeztetett, hanem nagy valószínűséggel kipusztulásra ítélt fajként tartják számon. A vadászaton kívül megfogyatkozásának másik fő oka, hogy az emberi civilizáció terjeszkedésével egyre jobban zsugorodik az erdei élőhelye. A megmaradt néhány egyedből álló kis csoportok elszigetelődtek fajtársaiktól, s ez beltenyészet kialakulásához és a faj életképességének gyengüléséhez vezetett.
A kínai kormány az 1950-es évek végétől komoly erőfeszítéseket tesz e faj megmentéséért. 32 rezervátumot hoztak létre az óriás pandák hegyvidéki élőhelyén, s itt védik az állományt. Az egyik rezervátum állami irányítású kutatóközpontjában szaporítási programok kidolgozásával, a szabadon élő állatok tanulmányozásával foglalkoznak.
Felvétel a ragadozó pandáról >>>
Kapcsolódó anyagok:
