Nem az ember az egyetlen emlős, aki a böjt kedvéért változtat étkezési szokásain. Etiópiában a keresztény tradíciók miatt a húsvét előtti 55 napban a hiénáknak a guberálásról vissza kell állniuk a jóval megerőltetőbb vadászatra.
A böjti időszakban vadászatra kényszerülnek a foltos hiénák (Crocuta crocuta) – derítették ki etióp kutatók, akik tanulmányukat a Journal of Animal Ecology című brit folyóiratban közölték.
Etiópiában a Tevahedo ortodox egyház tagjai 55 napos böjtöt tartanak húsvét előtt, amikor sem húst, sem tejet nem fogyasztanak. Ebben az időszakban a foltos hiénák, amelyek előszeretettel csemegéznek a mészárszékek és háztartások hulladékából, önellátásra kényszerülnek. Az észak-etiópiai Mekelle Egyetem kutatói a város körül három egyhektáros területen gyűjtötték a hiénák ürülékét az 55 napos böjt első és utolsó napján, majd 55 nappal annak befejezése után. A tudósok összesen 553 mintát szedtek össze. Hogy kiderítsék, mivel táplálkoztak a hiénák a böjt előtt, közben és utána, az ürülékben talált szőrt elemezték.
Mint a vizsgálatok kimutatták, amikor a lakosság beszüntette a hús vásárlását és fogyasztását, lényegesen megváltozott a hiénák étrendje is. A böjt előtt az ürülék 14,8 százaléka tartalmazott szamárszőrt, a böjt alatt 33,1 százaléka. A böjt befejezése után jelentősen, 22,2 százalékra csökkent a szamárszőr tartalma az állatok ürülékében. Mint a kutatásokat irányító Gidey Yirga rámutat, a foltos hiénák rendkívül alkalmazkodóak. Ügyes vadászok, de nem vetik meg a döghúst, ahogy a hulladékot sem, gyakorlatilag bármit képesek elfogyasztani. Erős állkapcsuk és fogazatuk a csontot is képes megőrölni, emésztőrendszerük pedig legfeljebb a szőrrel nem tud megbirkózni.
"Kutatásaink kimutatták, hogy miként változott a körülmények hatására a hiénák étrendje. A Mekelle környékén élők főleg a mészárszékek és háztartások hulladékán élnek, ám a böjt idején a szamarak biztosítottak alternatív táplálékforrást" – magyarázta Gidey Yirga, hozzátéve: megismerve a sűrűn lakott területen élő ragadozók táplálkozási szokásait, jobb stratégiákat dolgozhatnak ki az ember és az állatok közötti konfliktusok elkerülésére.
