Az ökológiai lábnyom fogalma mára már széles körben elterjedt a környezettudatosság és fenntarthatóság kérdéseivel kapcsolatban. Nem árt tudnunk, hogy az online világban való időtöltésünk során éppúgy hagyunk hátra jeleket magunk után, amelyekkel érdemes tudatosan foglalkoznunk.
A digitális lábnyom fogalma azokra a jelekre, nyomokra vonatkozik, amelyek a felhasználó online jelenléte után maradnak, és amelyekből következtetni lehet a tevékenységére. Mivel az elektronikai eszközeink rengeteg energiát használnak, jelentősen hozzájárulnak a széndioxid-kibocsájtás növekedéséhez is. Emellett az előállításuk, és -szerencsés esetben szakszerű – újrahasznosításuk is jelentős környezeti erőforrást igényel.
Amit azonban sokan nem tudnak, hogy ha a digitális karbonlábnyomunkkal hanyagul bánunk, az komoly következményekkel járhat a környezettudatosság terén. Azt már sokan felismerték, hogy ha nem szeretnénk ökológiai katasztrófába hajszolni a bolygót, a nemzetközi ökopolitikai döntéseken túl nekünk magunknak, hétköznapi embereknek is tudatosan változtatnunk kell az életvitelünkön. Ez alól nem kivétel az interneten való jelenlét sem, hiszen manapság már egyre inkább az életünk szerves részéve vált az online jelenlét. Szerencsére ezzel együtt növekszik és válik széles körben magától értetődővé a tudatos internethasználat is. A közösségi médiában való aktív részvételünk is profibb és tudatosabb, jobban odafigyelünk arra, hogy milyen tartalmakat osztunk meg, mihez és hogyan szólunk hozzá – ill. mennyi fölösleges információt küldünk.
Az ehhez hasonló tudatos internet használat mellett azonban tudnunk kell azt is, hogy a napi számítógépes tevékenységünkkel nagy mértékben hozzájárulunk a karbonkibocsátáshoz. Az adatfeldolgozáshoz rengeteg elektromosságra van szükség, az elektromosság előállításának pedig jelentős az ökológiai lábnyoma. Az informatika és a környezetvédelem látszólag összeegyeztethetetlen fogalmak, azonban megfelelő tudatossággal nagyon sokat tehetünk egyéni szinten is a fenntartható jövőért. 2020-ban sosem látott mértékben, globálisan közel 7%-kal csökkent a szén-dioxid kibocsátás az előző évhez képest, azonban a légköri koncentrációja továbbra is rekordokat döntöget és a növekedésének mértéke is csak kis mértékben lassult A digitális technológia mintegy 4%-ban járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, az internet pedig évente 1,6 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért felel.
Budapesten került megrendezésre Közép-Európa legnagyobb fenntarthatósági eseménye, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó, amelynek elsődleges célja, hogy szerepet vállaljon a fenntarthatósági fordulat elősegítésében. A Világtalálkozóra a Furbify, a felújított laptopok és notebookok specialistája is meghívást kapott, hogy bemutassa a mindennapi életünkbe könnyen beilleszthető, innovatív megoldását, amely támogatja a fenntartható jövőért vívott harcot.
Az NRGreport szerkesztőséghez eljuttatott sajtóközleményben Tóth Péter, a Furbify szakértője összegyűjtötte, hogy némi odafigyeléssel mit tehetünk hétköznapi szinten a digitális lábnyomunk csökkentése érdekében
1. Válasszunk minőségi elektronikai eszközöket, így nagyobb élettartamra számíthatunk. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy kizárólag az ár alapján hozzuk meg a döntést, ugyanis az nincs mindig arányban a termék minőségével vagy teljesítményével.
2. Ha nem használjuk a laptopot, akkor kapcsoljuk ki teljesen!
3. Ne vegyünk feleslegesen új eszközöket, mert a trend ezt diktálja. Az újrahasznosított szó sokak számára még mindig negatív hangzással bír és silány állapotú termékekre asszociálnak. A valóságban a felújított laptopok és a vadiújak között nem lehet különbséget tenni. Ma már rengeteg olyan laptopot lehet megvásárolni az eredeti ár töredékéért, ami akár egy évtizedig is teljes mértékben használható lesz. Fontos kiemelni, hogy a felújított számítógépek és laptopok iránt való kereslet nagy mértékben támogatja a fenntartható jövőért folytatott harcot.
4. Ha mégis új mellett tettük le a voksunkat, gondoskodjunk róla, hogy a régi újra használatba kerülhessen, amennyiben még működik: ajándékozzuk el vagy ajánljuk fel karitatív célokra.
5. Karbantartással növeljük az eszköz élettartamát.
6. Ha valami elromlik, nem jelenti azt, hogy ki is kell dobnunk. Javítsuk, javíttassuk meg, turbózzuk fel, ezzel is teszünk a környezetünkért és jelentős pénzt is megtakaríthatunk.
7. Ami az energiaspórolást illeti, az a mítosz megdőlt, hogy a képernyővédővel áramot lehet megtakarítani, amely valószínűleg az angol „screensaver” szó félreértelmezéséből fakadt. A valóságban sokkal több energiát használ fel a kijelző, ha egy animációt mutat, mintha egy kimerevített képet jelenítene meg vagy egyszerűen elsötétítenénk. Az LCD kijelzők esetében pedig teljesen felesleges már 2021-ben képernyővédőkben gondolkodni.
8. Felmérések alapján a költséges gamer PC-k a világ összes személyi számítógép és játékkonzol áramfogyasztásának mintegy 20 százalékáért felelősek, annak ellenére, hogy darabszámra a teljes számítógépállomány alig több mint 2,5 százalékát teszik ki. Szerencsére már észrevehetőek az első pozitív változások: a mai modernebb videókártyák energiafogyasztása már most 10-15 százalékkal kevesebb, mint 2-3 évvel ezelőtt volt. A technikai fejlődéssel ez a trend várhatóan folytatódni fog. A megfelelő videókártya kiválasztásban is érdemes szakértő segítségét kérni.
