A klímaváltozás miatt harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon, ez a tendencia pedig erősödni fog, amennyiben nem mérsékeljük a globális felmelegedést.
A fagyos napok átlagos éves száma 120-ról 80 alá csökkent a XX. században.
Az intézet a globális és regionális klímamodelleket, valamint az elmúlt ötven év megbízható meteorológiai méréseit vizsgálta, amelyekből kiderült, hogy a fagyos napok számának csökkenése különösen az elmúlt két évtizedben lett látványos, a legnagyobb mértékben az Északi-középhegységben. Ennek az az oka, hogy az emberi eredetű klímaváltozás most kezdi igazán éreztetni a hatását, ami csak erősödni fog a közeljövőben. A pesszimista forgatókönyv szerint e század közepére átlagosan további öttel kevesebb ilyen lesz.
Amíg a fagyos napok száma látványosan csökkent, addig az extrém hidegek előfordulása gyakorlatilag nem változott a XX. században (+0,1 °C/évtized), így a szélsőségesebb hidegek előfordulását egyelőre nem befolyásolta az emberi tevékenységek hatása. Az elemzés szerint itt még meghatározó a természetes éghajlati változékonyság, és a nagy hidegeket eddig csak a szubjektív érzetünk miatt érezhettük extrémnek.
A fagyos napok elsősorban az ország középső területein ritkulnak majd tovább, az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a legkeletibb régiókban emelkednek jobban. A téli hideg eltűnésének az energiafelhasználás szempontjából csak első látásra örülhetünk, vele együtt ugyanis a nyár is melegebb lesz, a hideg időszakok rövidülése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak. A modellek szerint egyértelműen az emberiség okozza a felmelegedést: a fagyos napok számában mért negatív tendenciát csak akkor kapjuk meg, ha az emberi tevékenység éghajlatmódosító hatását is figyelembe vesszük. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése részletesen a Másfélfok cikkében.
