Jácintkék ara fiókát nevelnek a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai. A ritka papagájfajhoz tartozó Pico nevű fiókának egyébként már az anyja is Budapesten kelt ki a tojásból. Tegnap mentett kisemlősöket engedtek szabadon.
A Fővárosi Állat- és Növénykert sok más lakójához hasonlóan a jácintkék aráknál is beköszöntött a gyermekáldás. A Dél-Amerikában őshonos papagájoknál május 13-án kelt ki a tojásból egy fióka. A mintegy 27 napos költési idő nagy részében természetes kotlásra került sor, ám a fióka kikelésére – a biztonság kedvéért – már mesterséges keltetőben került sor, hasonlóan más állatkertek gyakorlatához. A fiókát kikelése óta a gondozók nevelik.
A fióka – tisztes nevén Pico – jelenleg naponta négy alkalommal eszik, és szépen fejlődik. Mivel azonban ebben a korban a fiókák még nagyon sérülékenyek, a közönség egyelőre nem láthatja az állatot. A tojásból való kikelésekor Pico 22 gramm súlyú volt. Azóta sokat nőtt, hiszen mostanra már meghaladta a 400 grammot is.
Érdekesség, hogy Pico anyja, Tinta is Budapesten kelt ki a tojásból 2003 májusában. Ráadásul Tintát is mesterségesen nevelték fel a gondozók. A kis Pico fejlődése szinte pontosan abban az ütemben halad, amilyet kilenc évvel ezelőtt az anyjánál mértek, ráadásuk mindkettőjük azonos tömeggel jött a világra.
A jácintkék ara (Anodorhynchus hyacinthinus) Brazília, Bolívia és Paraguay trópusi erdőségeiben él. Csökkenő egyedszáma és szűkülő elterjedési területe miatt a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 2000 óta a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt (korábban a „sebezhető” kategóriába tartozott). A világ állatkertjeiben összesen mintegy 370 jácintkék arát tartanak számon. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), amelynek a Fővárosi Állat- és Növénykert is tagja, 1990 óta tart fenn tenyészprogramot a faj természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása céljából.
Mentett kisemlősöket engedtek szabadon
Tegnap hét sünt, hat mókust és két törpedenevért engedtek szabadon a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai a Pilis hegységhez tartozó Nagy-Kevély lábánál. A kisemlősök mentett állatként kerültek be az Állatkertbe. A mókusok többsége idei születésű elárvult kölyök, ám a sünök között akadt olyan is, amelyik égési sérülései miatt szorult ápolásra. Ez utóbbi sajnos nem ritka, mert ősszel a kiskertekben sokszor felgyújtják az összegereblyézett avarkupacokat, amelyekbe gyakran már egy sün vackolta be magát téli búvóhelyet keresve.
A mentett állatok mostanra érték el a megfelelő fejlettséget, kondíciót és egészségi állapotot ahhoz, hogy a természetben önállóan tudjanak magukról gondoskodni.
A Fővárosi Állat- és Növénykert évente mintegy ezer emberi segítségre szoruló őshonos állatról, javarészt természetvédelmi oltalom alatt álló fajokról gondoskodik. A mentett állatok között legnagyobb számban madarak szerepelnek, de kisemlősök és hüllők is akadnak köztük. A mentő tevékenység támogatására hívta életre az Állatkert a magyar Madármentők Alapítványt.
