Viperát, fűrészlábú szöcskét és lovasbemutatót fotóztak a TerepSzemle stúdió fotóstáborának fiatal résztvevői.
A tábor szervezője a debreceni székhelyű Terepszemle Stúdió volt, amelynek a környezet- és természetvédelmi tevékenysége mellett kulturális missziója is van. A helyszín a Csemete Egyesület bugaci oktatóközpontja volt.
A programot Konyhás István és Veres Hajni vezette. Konyhás István 1992 óta fotózik, 2006 óta egy könyvkiadóval, a Tóth Könyvkereskedéssel dolgozik együtt. A kiadó számára több ismeretterjesztő könyvet írt, amelyhez saját maga készítette az illusztrációkat. 2009 óta a riportfotózást is megtapasztalta a Népszabadság külsős fotóriportereként és egy éve a debreceni vagy.hu fotószerkesztőjeként. A táborban több előadást is tartott a fotózás technikájáról, gyakorlati feladatokat adott és kielemezte a résztvevők által készített képeket.
Konyhás István fényképezésről magyaráz a verandán, háttérben az oktatóközpont egyik épülete. Kattintson a képre a fotógalériához!
Veres Hajni kiadványszerkesztőként dolgozva sokszor nem talált megfelelő képeket a munkájához, így hét éve elkezdett saját maga is fotózni. A mostani rendezvényen a képek kompozíciójáról beszélt, játékos feladatokat adott a résztvevőknek, illetve szakácsként segítőivel együtt finom ételeket varázsolt a veranda asztalára.
Veres Hajninak pihenés közben is a kezében van a fényképezőgép. Kattintson a képre a fotógalériához!
Az egész héten, július 23. és 29. között tartó programon nem mindenki maradt végig, így a jelenlévők száma 9 és 15 között változott. Főként tizenéves fiatalok neveztek be a fotóstáborra, de már nekik is egész komoly, tükörreflexes felszerelésük volt. Az idei tábor fő vezérfonala a projekt alapú fotózás volt: az ifjú fotósoknak a hét elején ki kellett találni egy témát, amelyhez végig gyűjteniük kellett a képeket, majd a tábor végén Konyhás István vezetésével a csapat közösen kielemezte mindenki 15-20 képből álló kollekcióját. Egy másik gyakorlati feladatot is meg kellett oldaniuk: a Hajni által kitalált és cetlikre felírt témákból húztak egyet-egyet a résztvevők, majd egy délután alatt képeket kellett készíteniük a témában. A fotókat végig azonos gyújtótávolságra állított objektívvel kellett elkészíteniük.
A Debreceni Egyetemen viperakutatatással foglalkozó Mizsei Edvárd a közeli pusztára tett kirándulások során két parlagi viperát is fogott, amiket ő és a többiek is lefotóztak.
Edvárd emellett a kisméretű témák fotózására szolgáló makrofotózás rejtelmeibe is beavatta a résztvevőket.
Parlagi vipera. Kattintson a képre a fotógalériához!
Katona Patrik a stack fotózás elméletét és gyakorlatát mutatta be hallgatóságának: ezen, főként a makrofotózásnál használt módszer során több kis mélységélességű fotóból lehet egy szoftver segítségével fantasztikusan éles és részletgazdag képeket előállítani. Az alábbi példa mellett ezen a címen lehet megtekinteni Katona Patrik további fotóit.
Művészméh stack fotózással készült portréja. Kattintson a képre a fotógalériához!
Tuskó László két napra látogatott el a táborba unokájával, és régi fényképezőgépeket hozott magával. Az oktatóközpont verandáján a fényképezés történetéről beszélgetett az érdeklődőkkel.
A szervezők eredetileg úgy tervezték, hogy megmutatják a májusban leégett ősborókást, de a katasztrófavédelem lezárta a helyszínt. A terület ugyanis régen lőtér volt, és maradtak rajta fel nem robbant bombák és lőszerek, amiket most a tűz megbolygatott, így veszélyes bemenni a területre. Viszont érdekes és látványos program volt a pusztai lovasbemutató megtekintése – számos kép készült itt a lovakról és a csikósokról.
