Ebben a bejegyzésben megnézzük, hogy mi az, és hogyan működik a transzferár nyilvántartása. Kitérünk arra is, hogy mi az a szokásos piaci ár elve. Valamint megnézzük, hogy milyen ügyletekre vonatkozik egyáltalán a kötelezően elkészítendő transzferár nyilvántartás. Vágjunk is bele!
Mi az a transzferár?
Transzferár az, amit a kapcsolt vállalkozások egymás között alkalmaznak. Ez lehet termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás vagy immateriális javak értékesítése is. Ez akár adómegtakarítást is jelenthet a feleknek, ha eltérő árat alkalmaznak, mint azt független felek felé tennék. Így átcsoportosíthatják az adóalapjukat egy másik társaságba.
Hazai adóalanyoknál a jövedelem és jövedelemadó átcsoportosítása mindig kapcsolt vállalkozások között fordulhat elő, két összefüggésben. Vagy a magyar adóalany külföldi kapcsolt vállalkozásával vagy a belföldön működő kapcsolt vállalkozásával összefüggésben.
Egyes nemzeti adóbevételek előnyére vagy hátrányára történhet a jövedelemadó átcsoportosítása határon túli kapcsolt vállalkozáshoz. A kapcsolt vállalkozások esetén az ügyletek fokozott adóhatósági ellenőrzés és szigorú szabályozás alá esnek.
Mi az a szokásos piaci ár elve?
Van egy nemzetközi standard a transzferárakra, amit szokásos piaci ár elvének nevezünk. Ezt alkalmaznia kell az OECD tagországokban működő valamennyi vállalkozásnak és adóhatóságnak.
Ez kimondja, hogy úgy kell az árakat kialakítani minden piaci szereplő felé, mintha független társaságok lennének egymástól. Amennyiben valaki nem eszerint áraz, úgy számszerűsíteni kell a különbséget. Emellett az adózó adóalapját is korrigálni szükséges. Növelni kötelező, a csökkentésnek pedig megvannak a szigorú szabályai.
Mikor kötelező a transzferár nyilvántartás?
A kapcsolt ügyletek piaci árának, ártartományának meghatározása a célja a transzferár nyilvántartásának. Egyúttal így tudjuk megállapítani azt is, hogy a kapcsolt vállalkozások árazása piaci volt-e, vagy sem.
Azonban nem minden esetben kötelező ilyen nyilvántartást vezetni a 32/2017. NGM rendelet alapján. Nem szükséges transzferár nyilvántartást készíteni az évi nettó 50 millió forint alatti teljesítési értékű tranzakciókra.
Közvetlen továbbszámlázásra kerül sor a cégcsoport tagjai között, haszonkulcs nélkül? Ez esetben a fenti rendelet szerint a közvetített szolgáltatások tekintetében nincs transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.
Többszintű transzferár dokumentáció?
Már a 2018-as adóévtől kezdve kötelező minden érintett számára a többszintű nyilvántartási forma alkalmazása. Ez legalább a Master file-ból (fődokumentumból) és a Local file-ból (azaz a helyi dokumentumból) áll.
A harmadik elem pedig a CbC (országonkénti) jelentés, mely nem mindenkinek kötelező. Ez csak a 750 millió eurós konszolidált árbevételt meghaladó cégcsoportok esetén kötelező.
