Botanikusok vizsgálata alapján a hazai orchideák többségének éves átlagos virágzási ideje az utóbbi ötven évben korábbra tevődött. Az eredmények aláhúzzák a fenotipikus plaszticitás jelentőségét a klímaválasz kialakulásában. Botanikus és klímakutatók figyelmébe.
Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy bolygónkon korábban nem tapasztalt sebességű klímaváltozás zajlik. Számos közlemény elemezte a globális változás hatását több különböző élőlénycsoportra. A herbáriumokban megőrzött hosszú távú adatsorok kiváló lehetőséget biztosítanak a fajspecifikus klímaválasz vizsgálatára. Munkánk során hazai orchideák fenológiai klímaválasza, valamint a megporzástípus, az egyedek élettartama, a virágzási idő és a földrajzi elterjedés kapcsolatát vizsgáltuk filogenetikai kontroll alkalmazása mellett. Az adatsor 1837 és 2009 között gyűjtött, faji szinten azonosított, napra pontosan datált és virágzó fenológiai állapotú herbáriumi példányok adatain alapul, amelyeket 1980 és 2011 között tett terepi megfigyelésekkel egészítettünk ki.
A vizsgált 39 taxon közül 31-nek (79%) átlagos virágzási dátuma előbbre tolódott, 9 esetben szignifikáns mértékben. A többi 8 taxon átlagos virágzási dátuma nem szignifikáns mértékben későbbre tolódott. Az összes taxon tekintetében az 1960 előtti időszak átlagos virágzási ideje 3,0 nappal (3,8 %) korábbi, mint az utolsó 50 éves időszaké. Ugyanez az érték7,7 nap (8,6 %) a szignifikáns eltolódást mutató taxonoknál, a legjelentősebb klímaválasz (13,9 nap) volt.
A használt sokváltozós modellek alapján a megporzástípus (nektártermelő vs. megtévesztő vs. önmegporzó), az élettartam (rövid vs. hosszú életű), az elterjedési típus (mediterrán vs. nem-mediterrán) és az átlagos virágzási idő vannak a legnagyobb befolyással a fenológiai válaszra, de – korábbi tanulmányoktól eltérően – a filogenetikai rokonság nem prediktálja azt. A legjelentősebb választ a viszonylag korai virágzású, autogám vagy megtévesztő megporzású, hosszú életű és mediterrán elterjedésű fajoknál találtuk. A megporzó rovaroktól független önmegporzó fajok virágzási idejének változása tisztán az éghajlatváltozásra adott válaszként értékelhető, ugyanakkor a rovarmegporzású fajok közül a megtévesztők átlagos virágzási dátuma sokkal jelentősebb mértékben tolódott korábbra, mint a nektártermelőké.
A hosszú élettartamú fajok jelentősebb klímaválasza valószínűleg fenotipikus eredetű, míg a rövid élettartamú (és generációs idejű) fajoké inkább evolúciós. Összefoglalásként elmondható, hogy vizsgálatunk alapján a hazai orchideák többségének éves átlagos virágzási ideje az utóbbi ötven évben korábbra tevődött. A kosborfélék klímaváltozásra adott válaszát elsősorban nem a filogenetikai rokonság, hanem egyes életmenet-jellemzők határozzák meg. Eredményeink aláhúzzák a fenotipikus plaszticitás jelentőségét a klímaválasz kialakulásában.
A Journal of Ecology c. folyoiratban a napokban jelent angol nyelvű cikk: A magyarországi orchideák klímaválasza (250 KB pdf)
Molnár V. Attila fotóján Fehér madársisak
