Hirdetés

Egyes szakértők szerint a bioszféra évente a globális GDP-vel megegyező összeget is előállíthat. Mit hogyan árazunk be, minek mi a valós, vagy általunk reálisnak vélt értéke? A szakmai körökben vitát kiváltó beárazási módszerről szólt nemrég a Tér-Idő két adásában ökológus, szociológus és közgazdász. Hallgassa meg!

Egyre fontosabb szempont, hogy az egészségesen működő ökoszisztémák által nyújtott felbecsülhetetlen értékű szolgáltatásokat gazdasági szempontból is értékeljük. Árcédulát kell tűznünk a természet által létrehozott olyan „termékekre”, mint a tiszta levegő, ivóvíz, termékeny talaj, vagy a genetikai erőforrások.” Ezt mondta két éve a WWF nemzetközi igazgatója a Nagoyában akkor tartott ENSZ biodiverzitási csúcson. A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt aláíró 193 ország 2002-ben megegyezett abban, hogy 2010-re jelentősen mérsékelni fogják a biodiverzitás csökkenését. 2010 májusában az egyezmény titkárságának jelentése szerint azonban a célkitűzések nagy része nem teljesült, így például. a veszélyeztetett fajok ötödének védelmét sem értük el.

Az 1990-es évek közepén a Marylandi Egyetem ökológusai és közgazdászai a Nature című szaklap hasábjain beárazták a Föld teljes élővilágát. Szerintük a kék bolygó bioszférája évente akár 54 billió dollárt – nagyjából a globális GDP-vel megegyező összeget – is előállíthat (a „halott” ásványokat, a fosszilis erőforrásokat vagy a geotermikus potenciált nem számítva).

A szakmai körökben parázs vitát kiváltó, eleinte szépelgő zöldek elszállt gondolatkísérletének bélyegzett módszerről szólt a Kossuth adó Tér-Idő c. műsorának október 31-ei, szerdai és másnapi műsora is. (2 X 25 perc)

Hallgassa meg az első részt!

Hallgassa meg a második részt!

Szerkesztő: Sarkadi Péter

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás