Sokan, ha tüdőrákos betegre gondolnak, egy idősebb, dohányzó férfit, mondjuk a „Marlboro Man”-t képzelik maguk elé, de a tüdőrák mára új arcot kapott.
Hazánkban évi 8-9 ezren halnak meg tüdőrák miatt, ami csökkenthető lenne, ha stadionok helyett korszerű műszereket vennénk, amire évek óta csak ígéret van.
Amerikában a tüdőrák vált a nők rákos halálozásának vezető okává, évente már több nő hal bele tüdőrákba, mint mell-, petefészek- és vastagbélrákba. Döbbenetesek a tengerentúli számok: míg a tüdőrák aránya a nők körében 79 százalékkal nőtt az elmúlt 44 évben, addig a férfiaknál 43 százalékkal csökkent. És a történelem során most először fordul elő, hogy több fiatal nőnél diagnosztizáltak tüdőrákot, mint férfinál.
Magyarország sem örülhet: nemzetközi összevetésben mind az előfordulás, mind a halandóság tekintetében világelsőnek számítunk.
A KSH statisztikái alapján hazánkban évi 8-9 ezren halnak meg tüdőrák miatt. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon még mindig komoly probléma a tüdőszűrés mechanikája. A 10×10 centiméteres nagyságban készült mellkasröntgen-felvételek korlátozott értékűek, így csak a szűrt esetek 25-30 százalékában mutatják ki a korai, I. stádiumú daganatot, ráadásul az is előfordul, hogy nem daganatos betegeket hamisan diagnosztizálnak.
Igaz, Magyarországon évek óta zajlik a Hunchest program, amely épp erre keresi a megoldást, a klasszikus CT-vizsgálatnál 6-szor, 8-szor kisebb sugárterheléssel járó mellkasvizsgálatokkal. Ezzel a módszerrel jóval több esetet lehetne kiszűrni, ám a költségvonzata miatt még mindig nem elérhető a magyar nagyközönség előtt. Bár 2022-re azt ígérték, hogy kiterjesztik a szűrőprogramot, de mivel országosan 25-30 gépre lenne szükség, ami 12-13 milliárd forint, ez még nem valósult meg. Pedig fontos lenne, mert a női tüdőrákos megbetegedések száma hazánkban 1995 óta a háromszorosára nőtt.
A lehetséges okok
De vissza az alapkérdéshez: vajon miért kezdett el tarolni a nőknél is a tüdőrák? Egyrészt a mai nők többsége is azokban az években kezdett el dohányozni, amikor már leginkább füstszűrős cigarettát szívtak. Ez pedig az adenokarcinómának nevezett ráktípus fokozott kockázatához vezetett, mivel a cigarettaszűrők szétterítik a dohányfüstöt a tüdő külső részein. Persze az sem tesz jót, hogy már tinédzserkorban sok lány kezd el dohányozni.
Másrészt egyes tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a nők érzékenyebbek a dohány- és cigarettafüst rákkeltő hatásaira, beleértve a passzív dohányzást is, és sajnos, a férfiakhoz képest már kevesebb dohányzás után kialakulhat náluk a tüdőrák.
Fontos azonban megjegyezni – s ez a legdöbbenetesebb -, hogy a manapság tüdőrákkal diagnosztizált emberek többsége nem dohányzik. A tüdőrákos nők közel 20 százaléka soha nem dohányzott, s ez magasabb arány, mint a soha nem dohányzó tüdőrákos férfiaké.
A tüdőrák kockázati tényezői
A dohányzáson és a passzív dohányzáson kívül azonban számos más kockázati tényező is létezik. Ezek közé tartozik a rák előfordulása a családban, valamint az azbesztnek, a radonnak és a légszennyezésnek való kitettség.
A világ egyes részein még mindig aggodalomra ad okot a belélegzett vegyi anyagoknak – például arzén, berillium, kadmium, szilícium-dioxid és nikkel, vagy más munkahelyi rákkeltő anyagoknak -való kitettség. Az e-cigaretta és a marihuána füstjének lehetséges tüdőrák kockázatát még tanulmányozzák, de potenciálisan ezek is aggodalomra adnak okot.
A közelmúltban a kutatók azt is megállapították, hogy a genetikának mekkora szerepe lehet a tüdőrák kialakulásában néhány olyan betegnél, akik anamnézisében ott lapul a tüdőrák. Ezeknek a családoknak a tanulmányozása segített azonosítani a tüdőrákra és a környezeti kockázati tényezőkre való potenciális fogékonysági géneket.
Azt már lehet tudni, hogy az emlőrákhoz hasonlóan a tumor kialakulását elősegítő vagy az ellen védő gének megváltozása hozzájárulhat a tüdőrák kialakulásához, de a kutatók még nem azonosítottak a tüdőrákra hajlamosító konkrét sejtmutációkat. A családi genetikai hajlamok tanulmányozása azonban segíthet tisztázni, hogyan alakul ki a tüdőrák, és új biomarkerekhez vezethet a rák korai felismeréséhez a magas kockázatú csoportokban.
Kevesen járnak tüdőrákszűrésre
2021-ben az Egyesült Államok Megelőző Szolgálatainak Munkacsoportja frissítette a tüdőrák szűrésére vonatkozó irányelveit, hogy bevonja a fiatalabb, kevésbé dohányzó embereket is. A tüdőrákszűrést jelenleg olyan 50 és 80 év közötti felnőtteknek ajánlják, akik 20 éven keresztül naponta legalább egy csomagot elszívtak, valamint az éppen dohányzóknak és a dohányzásról az elmúlt 15 évben leszokott korábbi dohányosoknak. Csakhogy amíg a tengerentúlon a tüdőrák kockázatának kitett nők kérhetik az orvosaikat, hogy alacsony dózisú CT-vizsgálatot végezzenek el szűrésként, ez nálunk csak magánklinikákon vehető igénybe 25-30 ezer forintért.
Az Egyesült Államokban országosan az érintett nők több mint 70 százaléka vesz részt emlőrákszűrésen, de az érintett dohányosok kevesebb mint 6 százaléka megy el tüdőrákszűrésre. A kutatók becslése szerint az előbb említett új szűrési irányelvek 40 százalékkal növelik a tüdőrákszűrésre jogosult nők számát azzal, hogy bevonják a fiatalabb, nemigen dohányos nőket is.
Az elmúlt években a rákhoz vezethető genetikai elváltozások és az immunrendszert érintő bővülő ismeretek új célzott terápiákat eredményeztek, amelyek javították a tüdőrákos betegek prognózisát. S bár a nőknél általában jobb a tüdőrák prognózisa, mint a férfiaknál – különösen akkor, ha soha nem dohányoztak -, a tüdőrák tünetei a nőknél sokszor nem ismerhetőek fel. Az olyan jellemző tünetek, mint a köhögés, a légszomj, az elsöprő fáradtság és fájdalom a hátban, mellkasban vagy vállban, könnyen összetéveszthetők más betegségekkel. Mivel sokszor a nők valamivel fiatalabbak a diagnosztizáláskor, mint a férfiak, tovább tolerálhatják a tüneteiket, ezzel késleltetve az orvosi ellátást. Az is előfordul, hogy az orvosok sem vélik ezeket a tüneteket tüdőráknak a páciens fiatalabb kora miatt.
Most akkor vezetünk Európában, vagy sem?
Az irreálisan magas magyar daganatos halálozási statisztikákat az utóbbi időben több hazai tanulmány igyekezett helyreigazítani a központi egészségügyi adatbázis szisztematikus szűréseivel.
Dr. Pápai-Székely Zsolt, a Fejér Megyei Szent György Kórház tüdőosztályának vezetője, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke tavaly azt mondta a Medicalonline-nak, hogy a NEAK adatbázisa segítségével a hazai tüdőrákos morbiditási viszonyokat is feldolgozták. Véleménye szerint ebből az derült ki, hogy a nemzetközi rákregiszterbe továbbított magyar adatok nem összehasonlíthatók másokéival, azért is mutatnak ennyire kedvezőtlen képet. A szűrés után látszik, hogy a közép-európai szintet megütjük, s nem állunk rosszabbul, mint a szomszédos országok. Ez igazán jó hír lenne, bár ezzel kapcsolatban beugrik egy hasonlóság: mint emlékezetes, Müller Cecília országos tisztifőorvos a Covid harmadik hullámának kiugró halálozási statisztikáját is azzal magyarázta, hogy Magyarország máshogy számolja a Covid-halottakat, mint a többi európai ország. Később kiderült, hogy Magyarország ugyanúgy WHO-ajánlások alapján készítette el statisztikáit-írta az mfor.hu.
