Az ukrajnai invázió megindulásával együtt az orosz energiaexport is szárnyra kapott, ezzel nemcsak a Kreml bevételeit, hanem az orosz befolyást is generációkra bebetonozva a nemzetközi piacokon.
Persze egy atomerőmű építéséhez jelentős pénzösszeg kell, amit általában Oroszország meg is hitelez, de az erőművek kiszolgálása, az alkalmazottak kiképzése és a fűtőanyaggal történő ellátása is a függőségi viszonyt erősíti. A Roszatom szállítja az egyötöd részét annak a dúsított uránmennyiségnek, melyet az Egyesült Államokban található 92 atomerőmű használ fel, és amelyek összesen 100 millió embert energiaszükségletét szolgálják ki.
Olyan NATO-országok, mint Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Csehország továbbra is folyamatosan vásárolnak Oroszországtól fűtőanyagot, de még az ukrán atomerőművek is rászorulnak az orosz importra. Ám míg Bulgária vagy Finnország próbál elszakadni az orosz befolyástól, és máshonnan beszerezni ezeket, Magyarország inkább szorosabbra próbálja húzni a szövetséget Putyinnal – Paks 2 megépítését például egy nem nyilvános tenderen nyerték el az oroszok, úgy, hogy a 10 milliárd eurós költségű beruházás 80 százalékát ők hitelezik meg. Mire az atomerőmű elkészül, az EU egyik legnagyobb külföldi beruházása lesz.
A G7 szerint a Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov nemrég azt mondta, hogy további 10 országgal már tárgyalnak új beruházásokról, ebből 3-4 már a megállapodás küszöbén jár.
Nyitókép: atomellenes demonstráció. fotó: Peter Steffen / AFP
