Önálló balatoni vízügyi szervezet létrehozását, s a magasabb vízszint tartása érdekében szükséges fejlesztéseket is sürgették egyebek között a tihanyi tógazdálkodási konferencia hozzászólói. Az is felmerült, hogy vízpótlási célú tározó lehetne akár a Kis-Balaton is.
Általában jót tesz az élőlényeknek a magas vízszint, tudhattuk meg G. Tóth Lászlótól, a tihanyi limnológiai intézet igazgatójától. Vízből nincs most hiány a Balaton medrében: tegnap már 127 centiméter volt az átlagszint, a siófoki Sió-zsilip azonban egyelőre még zárva, habár ilyen magas vízállásnál (mivel nem erre lett építve 1946-47-ben) már átbukik a víz a billenő zsiliptáblák fölött. Szándékosan tartják egyébként 120 centin, vagy a fölött is a tó vizét, erről Kravinszkaja Gabriella, a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság munkatársa tájékoztatott. Emlékeztetett rá, hogy amikor először, a kilencvenes években 100-ról 110 centire emelték a maximális szabályozási szintet, már megfogalmazódott ennek három feltétele: a Sió-csatorna medrének és a zsilipnek a rekonstrukciója, valamint a legmélyebben fekvő déli parti területek „megemelése”. Ez azonban máig sem valósult meg, a feladat tehát ugyanaz, s ahogyan a vízügyes szakember mondta: igen költséges beruházásokról volna szó.
Kravinszkaja Gabriella szerint a vízszint magasan tartásán túl az iszapeltávolítás is sokat segítene, hiszen ha nem lehet tovább emelni a partvédő falakat, akkor a mélyítés lehet a megoldás. Csakhogy – tette hozzá – felmérés híján nem tudják pontosan, mennyi iszap lehet a mederben, helyenként, például Keszthelynél akár több méter is… – Lehet követ dobálni ránk, de felvethető az is, hogy mivel már alkalmas rá, akár a Kis-Balatont is lehetne vízpótlási célú tározóként hasznosítani – így a vízügyes, aki arról is beszámolt, hogy idén tíz centiméternyi, azaz 600 millió köbméter vizet engedtek le a Balatonból.
Horváth Ákos, a balatoni viharjelző obszervatórium vezetője arra hívta fel a figyelmet: kérdés, hogy a jelenlegi kritikusan magas vízszintnél felkészültek vagyunk-e a nagy széllel és sok csapadékkal járó nyári, nyárelejei viharok lehetséges következményeire? Ugyanő vetette föl: mivel minden mindennel összefügg (például nagy viharok után megfigyelhető, hogy számottevőbb a halpusztulás), szükség volna egy, a vízgyűjtő terület „minden rezdülését”, ökológiáját figyelő balatoni vízügyi szervezetre, még ha csak néhány főnyi szakembergárdával is.
Extrém meleg és száraz nyár esetén sem csökkenhet különösebben alacsonyra a Balaton vízszintje a szezon végére – ezzel kapcsolatos becslését Varga György, az országos vízügyi főigazgatóság munkatársa osztotta meg; e szerint csapadék híján sem mehet szeptember elsejéig 83-85 centi alá- írta a sonline.hu.
