Az éghajlatváltozás a világ élelmezésbiztonságának egyik legnagyobb akadálya és kihívása, a városi környezetben pedig ez fokozottan érzékelhető. Az éghajlatváltozás szélsőségesebb időjárási eseményekhez vezethet, amelyek gyakran a városi élelmiszerellátás zavarainak forrásai is. A városi mezőgazdaság így még fontosabbá válik a sűrűn lakott területeken élők élelmiszerellátásának fenntartásában. Ebben pedig szerepet vállalhatnak a városi kertek, ahol akár gyógy- és fűszernövények termesztése is lehetséges.
A gyógynövények szerepe a jelenkorban
A gyógynövények a hagyományos orvoslás szerves részét képezik. Globális szinten az emberek kultúrájuk, hitük és környezetük által adaptált és meghatározott, területre vagy tájegységre jellemző gyógymódokat alakítottak ki egészségük megőrzése érdekében, amelyek évszázadokon keresztül kielégítették közösségeik egészségügyi szükségleteit.
A növényi gyógyszerek, más néven fitomedicinák olyan gyógynövényeket, gyógynövény-alapanyagokat, gyógynövénykészítményeket és kész gyógynövénytermékeket jelentenek, amelyek hatóanyagukként valamilyen növényi részt vagy kivonatot tartalmaznak. Ilyenek például a magvak, a termések, a levelek, vagy a gyökérzet is. A hagyományos orvoslásban használt számos gyógyszer eredetileg növényekből származott. A szalicilsav az aszpirin prekurzora, amelyet eredetileg a fehérfűz kérgéből és a réti legyezőfű (Filipendula ulmaria (L.) Maxim.) növényből származtattak. A kinin és az artemesinin a vörös kínafa (Cinchona pubescens Vahl) kéregből, illetve az egynyári üröm (Artemisia annua L.) növényből származó malária elleni szerek. A vinkrisztin egy rákellenes gyógyszer, amely a rózsameténgből (Cantaranthus roseus Linn. G. Donn.) származik. A kerti mákból (Papaver somniferum L.) származó morfium, kodein és paregoric hasmenés kezelésére és fájdalomcsillapításra használatos. A digitálisz a gyűszűvirágból (Digitalis purpurea L.) származó szívglikozid; 1775 óta használatos gyógynövény.
A WHO becslései szerint sok fejlett országban a lakosság 70-80%-a használ valamilyen alternatív vagy kiegészítő gyógymódot, ideértve az ájurvédikus, homeopátiás, természetgyógyászati, hagyományos keleti és indián eredetű gyógymódokat. A WHO is elismeri, hogy a növényi eredetű gyógyszerek a hagyományos orvoslás jelenleg legnépszerűbb formái, és rendkívül jövedelmezők a nemzetközi gyógyszerpiacon. Az éves bevételt Nyugat-Európában 5 milliárd USD-ra becsülték 2003-2004-ben, Kínában 2005-ben 14 milliárd USD-ra, Brazíliában 2007-ben 160 millió USD-ra.
A városi gyógy- és fűszernövénytermesztés
A gyógynövénytermesztés világszerte ipari méreteket ölt. Hatalmas területen és szakértelemmel folyik a gyógynövények termesztése és gyűjtése, azonban városi környezetben is alkalmat találhat az ember arra, hogy saját maga termesszen gyógynövényeket – kicsiben és nagyban egyaránt.
Az alternatív városi élelmiszer-előállítási rendszerek például a zöldtetőkön az elmúlt években világszerte népszerűvé váltak. Eredetileg a csapadékvíz kezelésének elősegítésére nagyobb kiterjedésű zöldtető-rendszereket tervezték, melyeken kis tömegű, könnyű ültetőközeget kezdtek használni, ami lehetővé tette a víz átáramlását. Ezek a rendszerek azonban csak korlátozott növényfajta használatra voltak alkalmasak. Ezzel szemben az intenzív termesztési rendszerek olyan közegeket helyeznek előtérbe, amelyek egyensúlyban tartják a vízelvezetést és a levegőztetést, miközben egyenletes vízellátást biztosítanak a növény gyökérkörnyezetében.
Az extenzív zöldtető-ültetőközegben lévő sekély, szervesanyag mentes szubsztrátumok és a növények közötti vízviszonyok drasztikus hatással lehetnek a fotoszintézisre és az evapotranszspirációra, amelyek fontosak a kultúrnövények termőképességének kialakítása és fenntartása szempontjából. Egészséges, gyorsan növekvő növényekre van szükség a növénytermesztés megfelelő arányú növekedéséhez, de a szélsőséges hőmérsékleti és aszályos viszonyok gyakran kihívást jelentenek a zöldtetőkön.
A kulináris fűszernövények és gyógynövények egyaránt népszerűek. Termeszthetőek zöldtetőkön is, így kielégítve a helyi éttermek és a lakosság friss fűszernövények iránti keresletét. Az elmúlt évtizedek táplálkozási trendjei a friss fűszernövények növekvő népszerűségét mutatják. A népszerűség növekedése ellenére azonban jelenleg korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre a zöldtetőn termesztett fűszernövények öntözési gyakorlatairól. Ennek a tudáshiánynak a felszámolására minimális vízbevitellel végeztek öntözésértékelést zöldtetőn, hogy meghatározzák a bazsalikom és számos évelő fűszernövény, köztük a fokhagyma, a kakukkfű, a levendula és a citromfű szárazságtűrő képességét vizsgálva. Kimutatták, hogy a gyógy- és fűszernövénytermesztés megoldható nagy, városi zöldtetőkön is, sőt, a városi növénytermesztés egyre fontosabb részévé válnak a városok fenntarthatóbbá és lakhatóbbá tételében. A vízgazdálkodás és az öntözőrendszer hatékonysága komoly kihívást jelent az ehető növények zöldtetőn történő termesztése során.
Gyógynövények városi erdőkben
A városi erdők általában kis, elszigetelt maradványterületekre töredezettek. Gyakran erős antropogén terheléseknek (rekreációs tevékenységek, szennyezés és eutrofizáció) vannak kitéve. Ezek különösen nagy korlátokat jelentenek még az alacsony környezeti igényű erdei gyógy- és fűszernövények esetében is, amelyek genetikai reakciója függhet a populáció demográfiai állapotától. Egy tanulmány a brüsszeli városi övezet erdőrészeiben előforduló sudár kankalin (Primula elatior) 14 populációját vizsgálta a városi környezethez való alkalmazkodással összefüggésben. Kimutatták, hogy a populációk közötti génáramlás az erdőtöredékeken belül képes megerősödni, azonban a génáramlás a nagy távolságok miatt gátolt. Ez pedig beltenyészethez, a populáció genetikai romlásához vezethet. Ezért az ilyen fajok esetében a populációkat nem önálló egységként kell vizsgálni és fenntartani, hanem integrált módon szükséges megőrizni és a génáramlást biztosítani kell.
Érzékszervi kertek
Az érzékszervi kertek a városi zöldfelületek szerves részét képezik. A céljuk, hogy a látogatókat valamiféle belső egyensúly elérésére ösztönözzék, amely fizikai és érzelmi erősödést is jelenthet számukra (például a stressz csökkentése). Az érzékszervi kert egy speciális típusú kert, s mint ilyen, jelentős terápiás hatásokkal is bír. Ezekben a kertekben számos gyógy- és fűszernövény is helyet kaphat, amelyek jelenleg a kortárs kertek kedvelt elemei és fontos szerepük van az alkalmazott terápiás programokban. Illatuk, aromájuk hat a szagérzékelésre, a jobb tájékozódásra – a vakok- és gyengén látók számára is. Szerepük van az edukációban és a közösségépítésben is.
Ezt a gyakorlatban többek között a gyógypedagógiai létesítmények közelében lévő érzékszervi kertekben, például a gyermekterápiában alkalmazzák. Egy ismerős növényi illat, különösen az otthonhoz és a családhoz kötődő hozzájárul a térbeli tájékozódási feladatok jobb teljesítéséhez, valamint az önbizalom növeléséhez. A lengyel Czapski J. Múzeum kertjében kialakított érzékszervi kertben például ez a jelenség különösen jól megfigyelhető. A városi lakosság kedvezően értékeli az aromás illatú növényeket lakásaik környezetében, mert pozitív asszociációkat váltanak ki belőlük. Az illatok kellemes emlékeket hozhatnak vissza, melyek javíthatják a hangulatot és csökkenthetik a stressz szintet. A klímaváltozás miatt egyre több növényfajjal bővülhetnek ezek a kertek a kontinentális éghajlaton, például levendulával, rozmaringgal.
Kisvarga Szilvia – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Horotán Katalin – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Forrás:
https://link.springer.com/article/10.1186/1472-6882-11-117
https://www.mdpi.com/2225-1154/10/11/180
https://www.mdpi.com/2073-445X/11/5/760
Kapcsolódó anyagok:
