Komoly agrárpolitikai kontra zöldpolitikai vitákat vált ki az amerikai kontinensen egyetlen lepkefaj. A csodálatosan nagy és színes pompás királylepke hernyóinak egyetlen tápláléka ugyanis épp az a selyemkóró, amely ellen rezisztensé tették a génmódosított gabonafajtákat, így a lepkék táplálék nélkül maradtak. A génpiszkált növények elterjedése miatt a lepkék állománya 90 százalékkal csökkent.
Védetté nyilváníthatják az amerikai kontinensen honos észak-amerikai pompás királylepkét, mert az elmúlt 20 évben 90 százalékkal esett vissza az állományuk. A csodálatos és hatalmas lepkék vesztét nemcsak a globális felmelegedés okozta szokatlan viharok és szárazság okozza, hanem Dr. Lincoln Brower amerikai kutató szerint az egyre szélesebb körben termesztett genetikailag módosított gabonafajok vetése is. A királylepkék szaporodási helyeit ugyanis rendre mezőgazdasági művelés alá vonják, így a hernyóiknak táplálékot nyújtó selyemkórót kiirtják, de a vonuló területein is ma már szinte mindenhol intenzív mezőgazdálkodás folyik.
A lepkék védelme érdekében több zöldszervezet közös petíciót nyújtott be és megfogadták, hogy a végsőkig harcolnak az élőlény fennmaradásáért, amely egyfajta bújtatott harc a genetikailag módosított növények termesztése ellen is. A pompás királylepkék védettség alá helyezése ugyanis komoly politikai harc, mivel ha ez sikerült a természetvédelmi szervezeteknek, akkor az érzékenyen fogja érinteni a Monsanto génmanipuláló cégóriás gabonamagjait alkalmazó gazdákat is. Épp ezért komoly előrelépésként könyvelték el az aktivisták, hogy a lepkék helyzetét most egy éven át komoly figyelemmel szemlélik természetvédők, kutató csoportok és ha a petíciókban leírtak bebizonyosodnak, akkor kerülhet csak védelem alá az élőlény. Az állatfaj védelme érzékenyen érintheti az amerikai mezőgazdaságot, főképp a genetikailag módosított gabonák termesztését, hiszen a védetté nyilvánítás után a lepke szaporodási területeit, amelyek egyrészt közösségi, másrészt magánterületek, valamelyest a lepke igényeihez mérten kell majd átalakítani és onnantól a gazdálkodásba is komoly beleszólása lehet a természetvédőknek.
a pompás királylepke állomány 90%-át kiirtotta a génmanipuláció
A pompás királylepke állomány drasztikusan csökkent a közép-nyugati területeken, ahol a legtöbben génpiszkált gabonákat vetnek a földekbe, és amely a legfontosabb születési helye a lepkéknek. A gond ugyanis az, hogy a génóriás Monsanto vállalat által forgalmazott gabonamagok rezisztensek a mérgező selyemkóróval szemben, amely épp a királylepke hernyóinak egyetlen eledele.
Míg a kilencvenes évek közepén 1 milliárd lepke élhetett, addig tavaly télen már csak 35 millióra becsülték a számukat. A lepkék húsz év alatt állományuk kilencven százalékát elvesztették, ami nem is csoda, hiszen a vándorló lepkék életterének nagy része, 165 millió hektár alkalmatlanná vált számukra, köztük nyári szaporodási helyük harmada is eltűnt. Természetesen a selyemkóró kiirtásán túl a lepkéket a szokatlan viharok és a szárazság, valamint a hőmérséklet változása is sújtja.
A lepkék nemcsak gyönyörű színeikről, de több generációs vándorlásaikról is híresek, valamint 10 centiméteres nagyságukról. A lepkék minden évben Mexikótól Kanadáig vándorolnak, majd vissza is megteszik ezt a hatalmas utat.
