Hazánk legnagyobbra nővő kígyója a kaszpi haragossikló. Hossza meghaladhatja a 2 métert, vastagsága pedig női csuklónyi is lehet. Ennek ellenére nem könnyű vele találkozni, mert kerüli az embert, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne pedig jól elrejti füves élőhelyén. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
A nagyra nővő haragossiklónak sok táplálékra van szüksége. Szinte minden gerinces állatot elfogyaszt, amelyet el tud ejteni, és le tud nyelni. Zsákmányol gyíkokat, más kígyókat, madarakat, kisebb emlősöket, elsősorban rágcsálókat, még az ürgét is legyűri. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által végzett rádió-nyomkövetéses vizsgálatok megmutatták, hogy vadászat közben több hektárnyi területet jár be rendszeresen, a törzshelyétől fél kilométernél is messzebb távolodik el, és vadászportyáik több napig is tarthatnak, melyek során ürge- vagy pocokjáratokban vészelik át az éjszakákat vagy a kedvezőtlen időjárást.
Jane Goodall és a haragossiklók
Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya (MME KHVSZ) 2011-ben kezdte meg haragossikló-védelmi programját. Az élőhelyek feltérképezése, mellett az Agrárminisztérium, a Duna-Ipoly és a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóságok támogatásával a siklópopulációk monitorozását és egyes haragossiklók rádiónyomkövetéses vizsgálatát végezzük. Ez utóbbi vizsgálatok felkeltették Jane Goodall, neves főemlőskutató és természetvédelmi aktivista érdeklődését is, aki maga engedte szabadon az azóta nevét (Jane) viselő első nyomkövetővel ellátott siklót.
A program ezáltal országos ismertségre tett szert, aminek jelentős szerepe volt a pesthidegkúti élőhely olimpiai hegyikerékpár-pályává alakítása ellen folytatott kampányban.
A haragossikló élőhelyei továbbra sincsenek biztonságban. A legutóbb az MME KHVSZ hívta fel a figyelmet arra, hogy egy a Kisapostag mellett létesítendő szemétlerakó épp az ott élő haragossiklók otthon és telelőhelyeit pusztítaná el. Jelen pillanatban is zajlik a létesítési engedély felülvizsgálata.
Az év hüllője kampánnyal a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály változatos programokkal szeretné a figyelmet újra e nagyszerű hüllőre irányítani rajzpályázattal, előadásokkal, kirándulásokkal. Mindenkit arra bátorítunk, hogy vegyen részt a kétéltű- és hüllőtérképezési programunkban, használja a “Kétéltű- és Hüllőtérképezés” herptérkép elnevezésű androidos vagy IOS applikációnkat, és segítse a hazai herpetofauna védelmét minél több sikló- és egyéb hüllő-, valamint kétéltűészlelés feltöltésével.
Délkelet-európai elterjedésű kígyó, a mediterrán füves, bokros domboldalakon és száraz, meleg sztyeppéin él a Balkán-félszigettől egészen a Krím-félszigetig. Elterjedésének északnyugati határát Magyarországon éri el. Hazánkban az elterjedése az élőhelyek eltűnése, felaprózódása miatt ma már sajnos igen szűk. Egy elszigetelt, de szerencsére meglehetősen erős populációja a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón él. További kisebb szórványpopulációk élnek a Duna jobb partja mentén elterülő löszsztyepp-maradványokon (Paks, Dunaújváros, Dunakömlőd stb.), illetve néhány elszigetelt állományáról tudunk a Budai-hegységben: a Sas-hegyen, a Budaörsi kopárokon és Pesthidegkúton.
A kaszpi haragossiklót magyarul sokáig csak haragos sikló névvel illettük. A változást részben az új, DNS-re alapozott törzsfejlődéstani vizsgálatok indították el, melyek arra világítottak rá, hogy az európai haragossiklók több önálló törzsfejlődési ágon szétszórtan helyezkednek el. Neve onnan ered, hogy zavarás, megfogás esetén vehemensen támad, mivel azonban nem mérgeskígyó, harapása nem veszélyes.
További részletek, érdekességek, fotók az MME honlapján >>
Nyitókép: kaszpi haragossikló Halpern Bálint
